Szémüller József gyakran reagál cikkeinkre a közösségi médiában, néha talán erőteljesebben hangot ad elégedetlenségének, mint az átlagos olvasó. Sokan támadják stílusa miatt, de egy biztos, mindig kiáll a város és a gödiek érdekei mellett. “Tudom, hogy néha nyers vagyok, de ez vagyok én” – mondja magáról a 47 éves Szémüller József. Megkerestük a gödi megmondó embert, aki szerint nem kell ahhoz bátorság, hogy hangot adjunk a véleményünknek.
Tősgyökeres gödi?
Igen, itt születtem a városban 47 évvel ezelőtt. A nagymamám a színész Pick Lili néni keresztlánya volt, ő maga is a Pick villában lakott, amely jelenleg az önkormányzat épülete.
Mit jelent önnek Göd?
Mindent, itt születtem, ez az életem. Szavakkal nehéz kifejezni ezt az érzelmi kötődést.
Mivel foglalkozik?
A szakközépiskola után sokáig a vasútnál dolgoztam, majd egy Kft.-nél, mint telefonhálózat-szerelő. A katonaság után 1995-ben kezdtem el egy vállalkozást. Antennaszerelésekkel foglalkoztunk Gödön. Mi építettük ki a gödi kábeltévé- hálózatot, ami most a T-Home hálózata.
Nagyon fogékony a város közügyei iránt. Ez mindig így volt?
Fiatalkoromban másként gondolkodtam, nem kifejezetten érdekeltek ezek a dolgok. 2017 után kezdett el jobban foglalkoztatni a város élete. Sok ígéretet hallottunk a városvezetéstől, hogy miben fog fejlődni a város. A sok ígéret után azt éreztük, hogy Gödön nem változik semmi. Ekkor kezdtem el több barátommal a közügy felé fordulni. A barátaim, ismerőseim többsége nem meri felvállalni a véleményét, ezért nekem mondják el, s bíztatnak arra, hogy legyek én a szócsövük, mert én bátor vagyok, ki merem mondani a véleményemet nyilvánosan.
A véleménynyilvánításhoz bátorság kell?
Nem, ehhez egyáltalán nem kell bátorság szerintem. Ehhez az kell, hogy az ember kinyissa a szemét, és lássa, hogy mi történik körülötte. Szerintem bátorság nem ehhez kell, hanem ahhoz, hogy valaki felmásszon a fára.
Hogy látja, mennyit fejlődött a város?
Mindenki látja, hogy mennyit fejlődött. Mit tudunk felmutatni az elmúlt 10 évben? Szerintem majdnem semmit, minimálisat. Vásároltak pár használt német buszt, illetve beszereztek kukásautókat. Az iskolákon nem látom felszerelve a napelemeket, ami szerintem feltétlenül szükséges lenne. Természetesen leaszfaltoztak pár utat, de ez a dolgok rendje, ezt még nem nevezném fejlődésnek. Nézzük meg a Feneketlen-tavat, két év után most lett valamennyire kitakarítva. Úgy érzem, hogy mindegyik képviselő csak ígérget, majd megmagyarázzák, hogy miért nem álltak az ügy mellé.
Ön szerint mire lenne nagy szüksége a városnak?
Szerintem leginkább egy működőképes városvezetésre, akik látják, hogy mi kell az embereknek, akik rendszeresen beszélgetnek a lakókkal. Ez lenne a minimum. Ezt nem látom. Szilágyi László képviselőről tudom, hogy rendszeresen megkérdezi a lakókat, a többiek viszont nem.
Göd kivételes természeti adottságokkal rendelkezik. Jó idő esetén a turisták tömeges jelenléte mennyire teszi elviselhetetlenné az itt lakók életét?
Amíg az ide látogató turista kulturáltan viselkedik, addig nem teher. Az utcák alapjáraton nagyon zsúfoltak, még azt is elfogadjuk, ha a portáink előtt parkolnak a látogatók. Azzal viszont gond van, ha a kapubejáró elé állnak, hiszen minket is korlátoznak. Örülünk annak, ha minél többen látogatják meg Gödöt, hiszen vásárolnak, pénzt költenek, és elviszik Göd és a Homoksziget szépségének a hírét.
Magas az agglomerációba költözés tendenciája. Hogy látja, hogyan viseli ezt a város?
Sehogy, nincs ehhez megfelelő infrastruktúra. Kérdezem én, aki ideköltözik, az hova viszi a gyerekét, melyik iskolába? Hiszen mindegyik tele van. Hol tudnak vásárolni az emberek? Hol tudnak parkolni az autók? Ezek mind kérdések, amelyekre nincs válasz.
Mi, tősgyökeres gödiek, jól tudjuk, hogy ‘98 környékén az Oázis lakópark hogyan indult el. Nem házakat kellett volna építeni meggondolatlanul, hanem először azt kitalálni, hogy hol lesz a bolt, az iskola, amely kiszolgálja az emberek igényeit. A “80-as években épült csatornahálózatra 3-4000 lakást kötöttek rá, csoda, hogy reklamálnak az emberek, hogy nem működik.
Ön szerint a Gödre települt Samsung-gyár hogyan befolyásolja a város életét?
Az elmúlt években nagyon negatívan, mert bizonyos érdekkörök próbálják a saját oldalukra fordítani a Samsung-gyár dolgait. Sok ismerősöm, vállalkozó dolgozik a Samsungban. Ők sokszor azt mondják, hogy ami a neten hírként terjed a gyárról, annak a 70%-a nem igaz. Novemberben azt terjesztették, hogy a gyártósoron tűz volt. A neten azt írogatták, hogy veszélyes anyagok kerültek ki. A valóságban annyi történt, hogy a barátom cégének az egyik dolgozója kint a szabadban olyan területen nyúlt hozzá a villanyóra dobozához, amihez nem lett volna szabad, és megrázta az áram, égési sérülésekkel kórházba került. Bizonyos gödi csoportban erről azt olvastuk, hogy kigyulladt a gyártósor. A valóságnak semmi köze nem volt a hírhez. Ne csodálkozzunk, hogy ezek után a Samsung megvonja az információt a várostól. Miért adjon ki információt, ha az úgy is elferdítve jut el a lakossághoz. Van olyan Facebook-csoport, amelyik szisztematikusan vádolja a gyárat. A Samsung egy játszótér felújítását ajánlotta fel, de ez sem jött össze a jelenlegi városvezetés miatt. Szilágyi László képviselő hetekig rohangált az ügyben, tárgyalt a Samsung vezetőivel. Közben erős ellenvélemények miatt nem került sor a játszótér felújítására, pedig az nekünk lett volna jó!
Sok lakos panaszkodik a zaj miatt, amit a gyár bocsát ki. Erről mit tud?
A barátomék a Zrínyi utcában laknak, talán ők laknak legközelebb a gyárhoz. Szegények a szoba ablakán keresztül rálátnak a gyár épületére. Ők a gyár kamionrakodó része mellett laknak, erős reflektorokkal felszerelve, ami éjszaka teljesen bevilágít a házukba. A targonca-, a teherautó-forgalom állandó zajjal jár, ez őket nagyon zavarja, óriási probléma. Ezt a Samsungnak kéne megoldani, hogy ne azon az oldalon végezzék ezeket a munkákat, ahol lakóházak vannak. Igaz, hogy már csak pár ház van az utcában, mert az önkormányzat felvásárolta a telkek nagy részét. Megígérték, hogy felvásárolják a barátomék házát is, de még a mai napig ott laknak sajnos. A bócsai lakosokat is zavarja a teherautó-forgalom, reméljük, elkészül az új lehajtó a 2A-nál, mert az fogja megoldani a Samsung teherforgalmát. Ez valóban probléma, amivel foglalkozni kell.
A városnak melyik részét szereti a legjobban?
Alsógödöt, a Feneketlen-tó környékét. Ez a város legszebb része. Ezt jobban ki kéne használnia a városnak. Egy horgásztavat lehetne itt csinálni. Ennek az ügye is évek óta húzódik, illetve itt van a honvédségi üdülő épülete elhagyatva. Évekkel ezelőtt a honvédség felajánlotta megvásárlásra az önkormányzatnak minimális összegért. Nem élt ezzel a városvezetés, így a piaristák megvették, de sajnos az áradás miatt megvan dőlve az egész, folyamatosan romlik az állapota. Turisztikailag ki lehetne használni, kiadni vagy parkolási lehetőség szempontjából hasznossá tenni.
Napokkal ezelőtt a csatornából nagy mennyiségű hab áradt ki. Erről tud esetleg valamit?
Sokan mondják, hogy a Samsung miatt volt ez a habzás, de ez lehetetlen, hiszen ide a Samsung szennyvize nem tud eljutni, ez megint csak álhír. Viszont bármi megtörténhet, az is, hogy valaki szándékosan dobott a csatornába egy tablettát.
Beszélgetésünk elején említette, hogy beszél szlovákul. Milyen szinten?
Eladni nem tudnak a „bolond tótok”, de ahogy én szoktam mondani, konyhanyelven beszélek. Nagymamám ipolyhídvégi származású. A családi ház még ma is ott áll. A rokonokhoz sokat jártunk, így mindig csiszolódott a nyelvtudásom. Érdekes, hogy a katonaság alatt is hasznos volt a szlovák nyelvtudásom, mivel a szláv nyelvek hasonlítanak. A szlovént egészen jól megértem, a szerbet is, mivel hasonló a mondatszerkezete a szlovákéhoz. Műszaki katonai kontingens tagjaként vettem részt a mostari „Öreg híd” építésénél, amit egy horvát tank a háborúban szétrombolt, majd a magyar állam építtette újjá. Afganisztánban és Irakban is voltam katona. Afganisztánban a Tadzsik határ környékén ért a legnagyobb élmény, ahol meglepetésemre a piacon azt fedeztem fel, hogy az almát ők is ugyanúgy mondják, mint mi.
Van még esetleg valami, amiről szívesen beszélne?
Arról, hogy közösségileg olvasható, mennyit próbálunk segíteni rászorulóknak. Most például a téli tüzelőben, miközben a Bagolynál tesszük rendbe négyen az erdőt Csáki Rolanddal, Barna Norberttel, Ivány Lászlóval teljesen saját elhatározásból, és az erdészettel egyeztetve. A veszélyes és viharban sérült fákat feldaraboljuk, és azt kapják a rászorulók.
Persze egy része ott marad a gombák, bogarak miatt. Egyedül Makovecz Imre jött segíteni takarítani eddig, meg egy kutyás rendőr kérdezte meg, hogy jöjjön-e segíteni. A Boldogság cseppektől Botos Kati mondta, hogy majd jönnek a női kezek segédkezni, de ők csak a vége felé tudnak segíteni. Viszont már több támadás ért minket, holott ezt a munkát Gabi bácsi – aki ismét megfaragja a baglyot – felügyeli. Nem értem az embereket, ott futnak, kutyát sétáltatnak, és nem kérdeznek minket, hanem fórumokon butaságot írnak. Ezen kéne változtatni a lakosságnak.
Fotók: Gödi Hírnök
