Ennél nyugalmasabb helyet aligha talál máshol. Ilyenkor, az őszi napsütésben pedig különösen pazar a látvány.

Nem csak a tó és környéke, de a története is csodálatos. Volentics Gyula így írt róla A sződrákosi és gödi téglagyárak története című művében:

„Floch Henrik a sződrákosi gyár mellett Gödön is terjeszkedni kívánt, ezért megvette Arany László (1844-1898) költő-népmesegyűjtőtől az 1898-ban még Adélháza néven is ismert Kis-Gödön, a Kis-sziget végétől a Pest-Váci országútig terjedő területtel a nagy mennyiséggel és jó minőséggel kecsegtető gödi agyagdombot. A gödi gyár területe kb. 50 hold volt. A gyárban 100 alkalmazott dolgozott, akik közül 40-60 nő volt. Évi termelési kapacitás Gödön a sződrákosinak közel kétszerese, 7-10 millió tégla volt. A gyár különleges terméke a kút- és csatornatégla volt. Az égetéshez szükséges szenet a közeli dorogi bányákból szerezték be.(…) 

A gödi téglagyár téglái a manapság „Feneketlen-tónak” nevezett helyről kitermelt agyagból készültek. Az agyag bányászatának egyes források szerint nem az agyag kimerülése, hanem egy talajvízbetörés vetett véget. Így keletkezett a Dunához közeli, ma már fákkal sűrűn körbenőtt, a Bartók Béla utca – Luther Márton utca – Tó köz által határolt alsógödi tó, melynek medrében és partján is számos forrás fakad.”

Persze nem ez az egyetlen imádnivaló hely a városban. Ha a múltkor lemaradtak volna róla, nézzék meg, hogy élvezi Maci kutya a gödi Duna-partot!

Előző cikkÖlt a szén-monoxid Dunakeszin
Következő cikkIsmét remekelt a gödi ninja!