A múlt héten ismertettük mi is az Alkotmánybíróságnak azt a meglehetősen dodonai határozatát, amelyet Gödről, pontosabban az itteni különleges gazdasági övezet kijelöléséről hozott. Városvezetőket kérdeztünk arról, ők hogyan értelmezik és hogyan értékelik a döntést?

A polgármester után álljon itt az alpolgármesterek véleménye. Nem lepte meg őket nagyon az AB határozata.

Hlavács Judit

Az Alkotmánybíróság döntésében – minden csalódás ellenére – van számunkra kedvező elem: az, hogy az állam nem sodorhatja veszélybe egy önkormányzat feladatellátását. De ennek a megállapításnak még érvényt kell szerezni, azt sajnos nem várhatjuk, hogy most hirtelen a kormány vagy Pest Megye hajlandó lesz Göd működési kiadásaihoz hozzájárulni, ami jelenleg a legnagyobb problémánk.

Az AB “folyó évi költségvetési hiányról” beszél, de a KGÖ és az egyéb adóelvonások, korlátozások a meglévő tartalékok miatt a 2020-as költségvetést szerencsére még nem “döntötték be” – és sajnos ez azt is jelentheti, hogy a későbbi hatásokra nincs tekintettel a bíróság. Hosszú távon viszont az elcsatolás katasztrofális Gödre nézve, a saját bevételeink több mint felét egy csapásra elrabolták. A Göd Hangja blogra a múlt héten írtam egy cikket a 2017-21 közötti költségvetésekről, ebből nagyon tisztán látszik, hogyan lehetetlenül el a város működése. Közben a gyár itt maradt és plusz feladatokat jelent. A külső védelmi terv elkészítése, az ehhez kapcsolódó adminisztráció, gyakorlatok megszervezése, tájékoztatás Göd kötelezettsége maradt, és ez nem választható. Hogy a lakosságot érő hatások mérsékléséről vagy az évtizedek óta szükséges fejlesztésekről már ne is beszéljünk.

A különvéleményekből, illetve a párhuzamos indoklásból az tűnik ki, hogy alkotmánybírók is vannak, akik szerint többre lett volna szükség: például már a törvény megalkotásakor meg kellett volna állapítani a bevételek elosztásának arányát.

Andrejka Zombor

Aki nagyjából követi az országos közéletet, annak ez a döntés nem okozhatott különösebben nagy meglepetést. Tulajdonképpen reményteli nüanszként értékelhető, hogy a bírói különvélemények alapján még a rendszer kiszolgálói között is akadhat olyan, aki még tervezi, hogy szembenéz a tükörképével.

Lehet a jogot csavargatni balról jobbra, jobbról balra, 2/3-dal menet közben is törvényt módosítani, terített betlinél renonszot bemondani. De az emberek nem felejtenek. Nem felejtik mit ígértek (és nem tartottak be) nekik a kormánypárti tápláléklánc szereplői Orbántól Markóig (Szíjjártón és Tuzsonon át). Az ítélet napja sorsszerűen eljön. Ha nem ma, akkor holnap.

Az Alkotmánybírósági döntés alapján az állam nem sodorhatja veszélybe az önkormányzat feladatellátását. Hogy a kormány, vagy a fideszes többségű Pest megye miként fog hozzájárulni Göd működési költségeihez, az úgy tűnik, rajtuk áll, így a forráselosztáskor is feltételezhetjük a legjobbat – de jobb, ha felkészülünk a legrosszabbra.

Polgármester úr szakembergárdájával mindent megtesz (és a gödi képviselő-testület tagjai számára is erkölcsi kötelesség őt ebben támogatni), hogy a gödiek visszakaphassák önrendelkezési jogukat és megkaphassák a Samsung-gyár miatt beígért anyagi kompenzációt. Sajnos több, már tervezett fejlesztésről le kell mondanunk egyelőre annak érdekében, hogy a zavartalan működést biztosítani tudjuk.

Mindez az én szubjektív véleményem, a rendelkezésemre álló információk alapján.

Előző cikkMit szólnak az Alkotmánybíróság gödi határozatához a városvezetők? – 1. rész
Következő cikkMit szólnak az Alkotmánybíróság gödi határozatához a városvezetők? – 3. rész