Mennyiben változtak alvási szokásaink a pandémiai idején? Ez volt a fő témája az alvás világnapján rendezett nemzetközi konferenciának. A Magyar Alvás Szövetség azért döntött így, mert immár a legújabb hazai kutatásaikkal is meg tudják erősíteni: a járványhelyzetben romlott az alvásunk minősége, egyre több az alvászavar és valószínűsíthetően az alvásbeteg is a világon.
A konferencia érdekesebbnél érdekesebb témákat vett a napirendjére. A magyarok mellett amerikai, kanadai, svéd, belga, francia kutatók osztották meg a tapasztalataikat olyan kérdésekről, mint például hogyan hat a koronavírus az alvásunkra, álmok és rémálmok a pandémia idején vagy a digitális függőség szerepe az alvászavarok kialakulásában.
Hogyan alszanak Magyarországon a járvány idején? Ezt a kérdést boncolgatta Kun Eszter kutatási igazgató és Balázs Judith egyetemi hallgató a Szinapszis Egészségkutató és a Magyar Alvás Szövetség legújabb, egy évet felölelő felmérésének ismertetésében.
A legérdekesebb az volt, hogy világrengető változásokat nem hozott ezen a téren sem a COVID, sem az esetenként részben vagy egészben lakásunkba áthelyezett munkavégzés. Mint ahogy az is eléggé meglepő és szembe megy a sztereotípiákkal, hogy a reprezentatív felmérés azt mutatja: nem dohányoznak és nem fogyasztanak több alkoholt a magyarok most, mint a pandémia előtt, tavaly ilyenkor.
Az alvási szokások azonban némileg megváltoztak, a válaszadók 18 százaléka korábban, 26 százaléka pedig későbben fekszik, miközben 22 százalék korábban, 24 százalék későbben kel, mint egy évvel ezelőtt. Mindezzel együtt a megkérdezettek kétharmada azt mondja, hogy nem alszik sem többet, sem kevesebbet most, mint korábban. 17 százalék ugyanakkor több, míg 20 százalék kevesebb időt tölt alvással.
Arról viszont sokkal többen számoltak be az idén a tavalyinál, hogy csökkent a fizikai és szellemi teljesítőképességük, illetve előfordul, hogy rémálmaik vannak és sokszor kell éjszakázniuk munka, család vagy egyéb okok miatt.
Kiderült, hogy a férfiak alvásminősége kicsivel jobb a nőkénél, a fiataloké pedig az idősebbekénél. A felmérésben részt vevők 9 százaléka vallotta, hogy kitűnően alszik, 32 inkább jól, 43 változóan, 11 inkább rosszul és 5 pedig nagyon rosszul. Érdekes módon itt csupán 1-2 százaléknyi eltérések voltak a pandémia előtti időkhöz képest, igaz, negatív irányba. Teljesen kipihenten is csak kicsivel kevesebben ébrednek most, mint tavaly ilyenkor, és nagyjából ugyanannyian panaszkodtak fáradt ébredésre, kialvatlanságra, mint korábban.
Az alvásidő tekintetében sem történt nagy változás: az emberek többsége, 91 százaléka általában az éjszakai órákban alszik. Az átlagos alvásidő hétköznap 6,9 óra, míg hétvégén 7,8, vagyis mindkettő elmarad a kívánatos 8 órától.
Orvoshoz rendkívül ritkán fordulnak a magyarok alvásproblémával, tavaly minden tizedik megkérdezett tette ezt, míg az idén csak 8 százalék. Általában a háziorvost keresték meg, mindössze negyedük fordult alvásspecialistához. Szignifikánsan megnőtt viszont azok száma, akik – ritkán ugyan -, de valamilyen segédeszközt igénybe vesznek. Ez többnyire gyógytea, de akad, akik étrendkiegészítőkhöz vagy homeopátiás készítményekhez nyúlnak. Többen alkalmaznak most valamilyen alvásfigyelő eszközt is, 9 helyett 13 százalék.
