A Ferenczy Noémi-díjas keramikusművész, egyetemi docens hosszú és türelemmel viselt betegségben, életének 69. évében hunyt el. Hamvasztás utáni búcsúztatóját október 27-én, csütörtökön tartották a gödi Nemeskéri-Kiss Miklós úti temető ravatalozójában, hamvait a családi sírhelyen, szűk családi körben helyezték nyugalomra.
Kádasi Éva a kerámiakészítést Szegeden, a Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskolában tanulta Fekete János keramikustól, majd Mezőtúron a Fazekasok Népművészeti Szövetkezetében kerámia-készítő szakmunkásvizsgát tett. Tanulmányait a Magyar Iparművészeti Főiskola kerámia szakán Csekovszky Árpád növendékeként folytatta, ahol 1979-ben Gorka-díjjal diplomázott, majd a Mesteriskola hallgatója lett. 1979 őszétől a MIF (ma Moholy-Nagy Művészeti Egyetem – MOME) kerámia szakán tanított nyugdíjazásáig.
A diploma után Gödön alakította ki műhelyét, ahol kisszériás kőedénykészleteket tervezett, kivitelezett és technológiai-műfaji kutatásokban vett részt. 1989-től 1996-ig a Kecskeméten működő Nemzetközi Kerámia Stúdió tanácsadója, 1990 és 1992 között megbízott igazgatója volt. 1993-tól a DeForma Csoport alapító tagjaként porcelánnal dolgozott. 1998 és 2001 között a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.-nek tervezett formákat és dekormintákat, 2001-től 2007-ig a gyár Művészeti Tanácsának tagja. 2002-ben az International Academy of Ceramics (Genf) tagjává választották.
Kádasi Éva rendkívüli pályájáról, díjairól a MOME részletesen megemlékezik honlapján.
