A tavaly ősszel kezdődött programsorozat moderátorai Nemes László filozófus és Csonka Berta filozófiai doktori hallgató. Szabóné Hegyi Valéria, a könyvtár igazgatónője elmondta, hogy a hétfői már az ötödik alkalom volt. A korábbi témák: “Az ember és az állat kapcsolata”, “Az ember és a kutya”, “Háború”, “Ösztön”. Ez utóbbi kettőt a résztvevők választották. Legutóbb az olvasás, mint élmény merült fel, így ez lett a mostani beszélgetés tárgya.
Nemes László még a beszélgetés előtt elmondta, hogy miután filozófiai beszélgetésről van szó, nem az az érdekes, hogy ki mit olvasott, milyen forrásokat, eszközöket használ, hanem hogy mit jelent az olvasás. Olvashatunk drámát, verset, színműveket, híreket vagy akár rövid bejegyzéseket az internetről.
“Amikor olvasásról beszélünk, az valami tartósabb dolog, az ágyban, egy kellemes karosszékben, kádban vagy bárhol órákat töltünk azzal, hogy talán főleg regényeket olvassunk, azért, hogy elmélyedjünk egy történetben, és nem feltétlenül csak az információ megszerzése a cél.” A tankönyv olvasását szerinte nem nevezzük olvasásnak – nem azt mondjuk, hogy olvastunk egész délután, hanem hogy tanultunk, és ez inkább kellemetlen dolog. Az olvasás inkább meditatív tevékenységként fogható fel, és ez a fajta olvasás főleg egy bizonyos kultúrára, mégpedig a nyugati, modern kultúrára érvényes. Vannak könyvek, azokat meg lehet venni, hozzá lehet férni, a sok száz oldalas köteteket heteken keresztül olvassuk, és egy történetet rakunk össze apránként.
Ezzel szemben ma egy másfajta olvasást is tapasztalunk, amikor nagyon sok hírt például olvasunk. Az egy másik fajta dolog, inkább csak betűkről szól – mondja Nemes László.
Csonka Bertát a hangoskönyvről és az e-könyvről kérdeztük. “Személyes tapasztalataim vannak, néhány könyvet így ismertem meg, és a kisfiaimmal a hangoskönyvet is együtt hallgattuk. Nagyon jó élmény volt. Nekem most már a hangoskönyv a podcast, és rádiózni is nagyon szeretek, ilyenkor a tekintetem nem fókuszált, mint az olvasásnál. Volt egy olyan életszakaszom, amibe nagyon beleillettek az e-könyvek, amikor nem megtartani akartam egyes könyveket. A könyv nekem biztonságot ad, olyan, mint egy kutya. Ezért mindig van velem egy jó könyv, például arra az esetre, ha várni kell.”
A több mint kétórás izgalmas beszélgetésen elhangzott egy sor érdekes történet és megállapítás. Például az a közismert tény, hogy a szó elszáll, az írás megmarad. Nyilvánvalóan az írásnak az a nagy előnye a szóbeli kommunikációval szemben, hogy később is el lehet olvasni, másoknak is. Egyfajta tisztelet létezik az írással szemben. Tudjuk, hogy ha valami le van írva, annak nagyobb a súlya, még egészen hétköznapi helyzetekben is. Amit leírtunk, arra oda kell figyelni.
