A népszerű Serczli épülete 1978-ban kenyérgyárnak készült. Később, a rendszerváltáskor egy spanyol cég költözött ide és kezdett el többek közt légitársaságoknak süteményeket készíteni. A spanyolok ​eltűntek így a felszámolás vagy 10 évig eltartott és ezalatt az épületből még a nyílászárók is eltűntek – meséli a hely történetét Csaba Levente, az egyik tulajdonos.

“Mi egy teljesen üres épületet vettünk meg, amiből eredetileg szendvicsüzemet akartunk kialakítani. Londonban egy szendvicsezőben beszélgettünk arról, hogy miért nem tudunk ilyen szendvicset enni otthon” – idézi fel Levente a csaknem 10 éves történetet. Itthon a piacot teljesen uralták a bezacskózott benzinkutas szendvicsek, ráadásul mind külföldről jött.

“Megterveztettük, kitaláltuk, mekkora hely kell. Újpesten még egy ingatlant is kibéreltünk, átalakítottuk és már majdnem kezdtünk, amikor felmerült: kellene valami rendes pékáru, ami a finom szendvics alapja” – folytatja a Serczli történetét. “Ilyet viszont nem nagyon találtunk, eléggé gyenge volt a felhozatal. Arra jutottunk végül, hogy akkor csinálunk egy kis pékséget, ami ellátja pékáruval a szendvicsüzletet”.

Látták már, hogy ízletes pékárura egyre nagyobb az igény, és a rajzasztalon egyre nőtt a pékség része az üzemnek. “Újpesten a hivatalos szervek elmondták, hogy nagyon szeretnek minket, de azért jó, ha tudjuk, hogy a probléma, az nekik marad, gond lesz, ha hangosan pakolnak hajnalban, ha teherautó jön-megy, viszont az adó, amit befizetünk az bemegy a nagy budapesti kalapba. Én erről nem tudtam, de megértettem, hogy ők pozitívumot nem látnak abból, hogy ott vagyunk, csak a negatívumot.”

Közben teljesen véletlenül megtudták, hogy itt van Gödön a kenyérgyár, amit épp felszámoltak és ezért eladó. Mivel nem találtak neki funkciót, nem tudták értékesíteni – nagy az épület, raktárnak nem túl jó, mert kamionnal nem lehet megközelíteni.

“Örültem neki, mert van egy dilim: ha én gödi vagyok, Gödön szeretnék adózni is. Az én adómból az én gyerekeimnek épüljön játszótér.”

Az épület teljesen ki volt fosztva, viszont a kialakítása, a fekete-fehér öltözők éppen megfelelt a célnak. Nem kellett drasztikus, engedélyeket igénylő átalakításokat végezni.

“Akkor elhatároztuk, hogy az egészből pékség lesz, mivel erre igény is volt. Nagyon sokat jártunk ki Németországba a barátainkhoz, akiknek pékségeik vannak. Nekik nem voltunk konkurenciák, így nagyon szívesen megmutattak mindent, segítettek nekünk és ez nagyon sokat számított.”

Az üzem 3-4 éve működik, a bolt most lesz kétéves. “Adta magát, hogyha itt van egy üzemünk, akkor a saját termékeinket a helyszínen is árusítsuk. Sokfelé szállítunk a pékáruból, főleg Budapestre és a környékre. Üzletünk jelenleg ez az egy van, de már egy-egy ingatlant megvásároltunk Fóton és Pomázon. A szendvicset csak a boltunkban kínáljuk, pékárut termelünk a vevőinknek.”

A szendvicsüzem még nem épült meg, az üzletben kapható szendvicseket a konyhában készítik, amikor igény van rá. Igény pedig van, így a gyártás folyamatos. A szendvicsek mind frissek, nem csomagoltak, nincsenek tele penészgátlóval és tartósítószerrel. Ezeket az anyagokat a pékárukból mind kihagyják, ezért csak néhány napig tarthatók el.

“Fontos kiemelni, hogy nekünk már az elejétől az volt a fontos, hogy legyen normális pékárú. Nem a dollárjelek pörögtek a szemünk előtt, nem ebből akarunk meggazdagodni, ami pénz bejön azt, mind visszaforgatjuk. Mi csak olyan terméket csinálunk, amit a saját gyerekeinknek is szívesen odaadunk. Különlegesebb szendvicseink például az áfonyalekváros, camemberes croissant  vagy a prosciuttós, olajbogyós szendvics. Nagyon érdekes, hogy az egyik legkeresettebb a klasszikus zsemle megvajazva, párizsival, paprikával. De ebben is minden minőségi, amit még így is olcsón tudunk adni. Ha bejön valaki, aki megy munkába annak nem biztos, hogy valamilyen kacifántos szendvicsre van szüksége, inkább mennyiségre. Ezt retró szendvicsnek hívjuk, például a fiamnak is az egyik kedvence.”

Igyekeznek mindig új termékekkel kijönni, a legújabb a rozmaringos kenyér. Azért tartják fontosnak a saját üzletet, mert itt közvetlenül kapják a vásárlói visszajelzéseket. Különlegességünk a 36 órás kenyér, ami valóban 36 órát pihen a sütés előtt. A jó kenyérhez víz kell, liszt kell, só kell és idő! – vallják.

“A késleltetett kelesztés úgy működik, hogy lehűtjük a terméket és azon a hőmérsékleten tartjuk, amin az élesztőgombák nem dolgoznak, viszont az enzimatikus folyamatok lezajlanak és így kialakul az ízvilág. Így lesz minőségi a termék, ehhez kell az idő. Onnan lehet megismerni ezeket a termékeket, hogy kis pöttyök vannak rajtuk, ami a minőség jele. Itthon ezt nem nagyon tudják, idő kellett míg vevőink megszokták.”

Gödön igyekeznek tenni a közösségért is, például amikor a Rotary Club futóversenyt rendezett, a résztvevő félezer gyerek mindegyike kapott péksüteményt tőlük. Járnak a Kincsem piacra, ahol árulnak is, de ezt inkább családi programnak tartják, kapcsolattartásnak a gödiekkel, az ismerősökkel.

Előző cikkA Kétfarkú Kutya Párt jelöltjére is szavazhatunk áprilisban
Következő cikkGöd szolidáris ukrajnai testvértelepülésével