Horváth Szilárd és felesége csaknem két évtizeddel ezelőtt saját gyermekeiknek kerestek olyan iskolát, amely a hagyományok átadására épül a kereszténység és a magyarságtudat szellemiségében. Mivel a Gödön és környékén működő iskolák nem feleltek meg ennek az elvárásnak, közösségi összefogással megépítették a Búzaszem Iskolát. Így lettek iskolaalapítók. Az iskola egyedisége nemcsak a hagyományok sajátos átadásában rejlik, hanem abban, hogy boldog embereket szeretnének nevelni. Mint mondják, olyanokat, akik a családjuk, közösségük, egyházuk, nemzetünk kovászai lesznek.
Milyen lehetőségeket tud kínálni a Búzaszem Iskola az ide jelentkező gyerekeknek?
Iskolánk 2004-ben jött létre. Úgy indultunk el, hogy nemcsak Gödön tudunk újdonságot nyújtani, hanem országos szinten is. Mi a kereszténységet és a magyar néphagyományt helyezzük a nevelésünk fókuszába, gyakorlatilag összefontunk egy általános és egy művészeti iskolát. Az órák harmada többnyire néphagyománnyal foglalkozó művészeti óra. Két néptáncóra, két zeneóra, két szolfézsóra biztosan van egy héten. A szolfézsban nálunk a citera, és nem a zongora az alaphangszer. Ezen kívül tartunk még két rajzórát, egy kézműves órát, két énekórát és a zenészeknek külön kamaraórát is. Olyan dolgokat kínálunk a gyerekeknek, amilyeneket csak nagyon kevés helyen kínálnak az országban. Mindez nem azt jelenti, hogy mi zenészeket vagy néptáncosokat nevelünk. Szó sincs erről! Tanulmányok támasztják alá, hogy azok a gyerekek, akiknek naponta egy énekórájuk vagy művészeti órájuk van, már a negyedik osztályban 15-20 százalékkal jobban teljesítenek minden területen.
Amikor bekerülnek a gyerekek az iskolába, nem tudás alapján válogatjuk őket, hanem inkább az alapján, hogy találunk-e közös szellemi pontokat a szülőkkel. Ha találunk, akkor vár ránk a közös munka. A végzős gyerekeink legtöbbje gimnáziumokban folytatja tanulmányait, a kompetenciaméréseken kiválóan teljesítenek. Azt gondoljuk, hogy amit csinálunk, az egyrészt magas értelmi és érzelmi intelligenciát eredményez, másrészt pedig identitást, tudatalatti magyarságot, ahogy Kodály Zoltán fogalmazott. A népmesék, a mondák, a táncok, a népzene, az énekek, a népi játékok alkalmazása a magyar jelrendszer elsajátítását teszik lehetővé. Arra törekszünk, hogy a gyerekeknek olyan dalokat tanítsunk meg, amelyeket tudnak majd használni, amikor anyák és apák lesznek.
A lányoknak bölcsőbeli dalokat, ringatókat. A fiúknak próbálunk hősénekeket mutatni, szablyavívást is tanítunk nekik, ami a gyógypedagógiából ismert módszerekkel operál – ugyanúgy, mint a néptánc is. A csipkeverés elsajátítására is lehetőséget adunk: ez szintén keresztmozgásokra épül, melyek a diszlexiát, a diszgráfiát megelőző terápiák fontos elemei. Úgy véljük, hogy a néphagyományunkban óriási jövőépítő kincs van.
Milyen létszámmal működik az iskola?
Jelenleg 176-an vagyunk. 2004-ben hét gyerekkel indítottuk el az oktatást, még épületünk sem volt. Alapítótársaink Bernolák Dóra és Ország Tibor akkori gödi plébános. Az intézményt 2012-ig Lázár László vezette. A Katolikus Közösségi Házban Tibor atya és persze az alsógödi katolikus közösség segített ki bennünket egy teremmel. A következő esztendőben az alsógödi református közösségi házat kaptuk meg egy osztály céljaira a református közösségtől. Szeretettel és hálával gondolunk rájuk is. Tibor atya mellénk állt. Egyházi iskolaként működünk azóta, nálunk a szülőknek jóval nagyobb szerepük van, mint máshol. A szülői közösséggel együtt nevelünk, a szülői szeretet karolja körbe az iskolánkat. Az épületet nem az egyház, nem az állam építette, hanem az önkormányzat által e célra adott telken mi magunk építettük fel.
Összefogtunk a szülőkkel, több ezer ember munkája, pénze, akarata és imája eredményezte a létrejöttünket. Alakult egy iskolaépítő csapatunk, amelyben nagyon sokat dolgozott Hubayné Horváth Nóra és Marton László, de az építkezés egészét Mokos Béla barátunk vitte. Ő másfél évet adott az életéből akkor a Búzaszemre, és azóta is itt dolgozik velünk: jelenleg a Búzaszem Alapítvány vezetője. Most a tornatermünket kezdjük építeni, ami egyben városi közösségi tér is lesz. A tornateremhez az önkormányzat 60 milliós támogatást ígért.
Hány osztályban folyik az oktatás?
Nyolc osztályunk van, ezek létszáma maximum huszonkét fő. Nem szeretnénk ennél nagyobb osztályokat és nagyobb iskolát sem. Azt gondoljuk, hogy áttekinthető közösségekben kell élnünk, nem gyárakban. Nekünk fontos, hogy név szerint ismerjük a gyerekeket, szüleiket, testvéreiket, tudjuk a gondjaikat.
Sok a többgyermekes család az iskolánkban. Az elmúlt hetekben két családban is született kisbaba. Komatállal támogatja őket a közösség, vagyis főzünk nekik, hogy az édesanya minél több időt tudjon az újszülöttel foglalkozni. Segítjük egymást, ez a lényeg. Ezt az épületet is így szedtük össze, óriási összefogással. 60 millió forintot adományban kaptunk, 80 millió forint hitelt vett fel az alapítvány, a szülők pedig 30 millió forintnyi hitelt vállaltak be, hogy megépüljön az épület. Több családnak is volt jelzálog a házán az iskolaépítés miatt, természetesen nekünk is. Az építkezés végén a bank 260 millió forintra értékelte fel az iskolaépületet, melyet 170 millió forintból építettünk meg. A két összeg közötti különbség a mi munkánk értéke. Itt tényleg megvalósult a közösségi összefogás, ami nem jött volna létre közösségi alázat nélkül.
A százhetvenhat gyereket hány pedagógus tanítja?
Több, mint harminc tanárunk van, mert elég pénzigényes műfaj az, amit csinálunk. Vannak közismereti és művészeti tanáraink. A klasszikus hangszerek közül gitárt, zongorát, fuvolát oktatunk, de számos olyan népi hangszer közül is választhatnak a diákjaink, mint a tekerő, a gardon, a citera, a koboz, a furulya, a duda, a hegedű és természetesen a népi ének.
Ezekhez a hangszerekhez külön-külön egy szakember tartozik, és még nem beszéltünk a tánctanárokról. Mivel fiú és női mintát is kell mutatni, ezért két tánctanár van. A kézművességen belül is idén ősztől tanítunk külön a fiúknak fafaragást, tehát itt is szükség van férfi és női tanárra is.
Már említettem a szablyavívást. Iskolakertünk is van, ahol földet művelhetnek a gyerekek. A családi életre nevelés programunk pedig azt célozza meg, hogy felkészítsük őket a felnőtt családi életre. Úgy gondoljuk, hogy az a jó családi életre nevelés, amikor a másik ember felé empátiával, megértéssel tudunk fordulni. Ezt próbáljuk előkészíteni nyolc osztályon keresztül. Iskolavezetőnk Gerber Bori tanító, gyógypedagógus, lelki vezető. Magát iskolaszolgának nevezi, és azt hiszem, ez jellemző a felfogásunkra.
Hogy tekint vissza az elmúlt tizenhét évre?
A feleségemmel együtt rátettük az életünket a Búzaszemre. Visszaigazol minket, hogy a gyermekeink ugyanígy kezdték el élni az életüket, mint mi, az egyházi és nemzeti közösség felé fordulva. Karácsonykor, amikor fáradtan beesünk a fa alá, azt mondjuk, hogy nem is tudjuk, hogyan lehet ennyi boldogságot elviselni. Nagyon sokat dolgozunk, de rengeteg örömöt kapunk.
Ennek az örömkörforgásnak a részesének lenni felemelő érzés. A gyerekeink ott, ahol továbbtanulnak, mindenhol közösséget formálnak. Ez is a célunk, hogy a nálunk végzett gyerekek a családjuk, a nemzetük kovászai legyenek. Középiskolát is kell teremtenünk, mert azt látjuk, hogy nagyon kevés olyan középiskola van, amelyik képes ugyanezt a közösségi szellemet megadni a gyerekeknek.
Milyen terveik vannak a jövőre nézve?
Az eddig elért eredményeink életben tartása, folytatása és csiszolása a célunk. Rengeteg dolgot kell még csinálnunk, például butaságnak tartjuk a magyart és a történelmet eltérő ritmusban tanítani. Ezt a két identitásképző tárgyat összevonva a kézművességgel, az énekkel, a zenével, a honismerettel egységben kell tanítani. Ez az egyik tervünk. Ugyanígy a természettudományos tárgyak esetében is szándékozunk egységet teremteni. Szeretnénk egy parasztgazdaságot is, hogy ott szerezzenek tapasztalatot a gyerekek.Tornatermet építünk, ami közösségi térként is fog működni. Készülnek a kivitelezési tervek, építési engedélyünk már van.
Távolabbi célunk, hogy a kereszténységre, a magyar néphagyományra alapozott iskolagondolatnak legyen országos kifutása, ezért megalakítottuk a Magyar Örökség Nevelés Szövetséget. Szeretnénk átadni a tantervünket, pedagógiaprogramunkat azoknak a közösségeknek, melyek hasonló szellemiségű iskolában gondolkodnak. Tanárok továbbképzésére is szükség van, mert a tanárképzésben nem foglalkoznak a magyar néphagyományokkal. Ezt ősztől szeretnénk elindítani, ezen dolgozunk most nagy erővel. A Magyar Örökség Műhely nem csak tanári, hanem szülői közösség is lesz. Úgy véljük, el kell indítani valahol az óvó- és tanítóképzést is a szerves magyar műveltségre alapozva. Mi a jövő iskoláját a hagyományra épülő rendszernek gondoljuk, mert nap mint nap tapasztaljuk, hogy ennek milyen erényei vannak. Hamvas Bélával együtt azt valljuk, hogy a hagyomány nem rendszer, hanem rend. Az a nép és az a kor, amely ettől a tudástól eltér, visszavonhatatlanul válságba kerül és ettől csak az menti meg, ha a modern tévtanokkal felhagyva e tudáshoz visszatér.
A Búzaszem Iskola honlapja: www.buzaszem.hu
A Búzaszem Alapítvány honlapja: www.buzaszemalapitvany.hu
