A meghívó Tuzson Bence országgyűlési képviselő, a meghívott pedig Nagy István agrárminiszter volt. Meg persze a környék – Csomád, Csömör, Dunakeszi, Erdőkertes, Fót, Göd és Veresegyház – gazdái.
Mint kiderült, az említett településeken összesen 3453 hektáron gazdálkodnak, 1809-en pedig az agrárkamarának is tagjai.
A fórumon sok minden szóba került, tudtuk meg a Fót Info beszámolójából, így a magyar agrárium létfontosságú szerepe, illetve a kormány elkötelezettsége is a gazdák versenyképességének és jövedelmezőségének megerősítésében. A miniszter elmondta: a pandémia nem veszélyeztette az ellátás biztonságát, de stratégiai ágazattá emelte az élelmiszeripart. Sokkal elfogadottabb lett az agrárium, mint korábban, így nem véletlen, hogy a vidékfejlesztési támogatások a háromszorosára nőttek, a pályázatok teljes infrastruktúra-felújítást és korszerűsítést tesznek lehetővé.
„Itt a háború a nyakunkon, azt látjuk: mindenki attól fél, hogy lesz-e elengedő élelmiszer. A gabona ára és az olajos magvak, a napraforgó ára is problémás lehet. Nem tudjuk még, milyen hatása lesz a háborúnak az étolaj hozzáférhetőségéhez, mivel az ukrán megzőgazdaság biztosítja Európa étolajszükségletének 40%-át. Az élelmiszerárakban biztosan emelkedés lesz. Az a kérdés az, hogyan tud kompromisszumot kötni a termelő, a feldolgozó és a kereskedő az orosz-ukrán háborút követően” – mondta Nagy István.
Beszélt még arról is, hogy az éghajlati kihívásokkal is meg kell küzdeniük a gazdáknak. Tavaly 153 napig nem esett az eső, kora tavaszi fagy jött, viharkárok. Rengeteg kármentesítésre volt szükség. A madárinfluenza, az afrikai sertéspestis vírusa is fenyeget. Mindez óriási gazdasági károkat okoz. Korábban a kármentesítési alapban mindig maradt pénzt, de az utóbbi két évben ez teljesen kifogyott az említett éghajlati körülmények miatt.
A fórumon a gazdák felhozták a röpgalambászok mostoha helyzetét, de a miniszter megnyugtatta őket, hogy az állam mindenképpen kárpótolni fogja a röpgalambászokat a ragadozómadarak okozta károkért.
