A Fejlesztők napja programsorozat keretében az iskolaérettségről tartott előadást Piros Tímea. A Gödön élő és a Zenitben is órát tartó gyógypedagógus kifejtette, hogy egy gyereknek hatéves korára általában el kell érnie azt a fizikai és szellemi szintet, mely szükséges a sikeres tanuláshoz az iskolában.
A gyerek fejlesztésében a családnak van a legnagyobb szerepe, de nagyon fontos a bölcsőde és az óvoda is. A lemaradásokat az orvos és a védőnő jelzi, és ők tesznek arra javaslatot, hogy szükség esetén milyen szakemberrel érdemes felvenni a kapcsolatot – többek közt ortopédus, logopédus, táplálkozási tanácsadó, gyógytornász jöhetnek szóba.
Hatéves korban kötelező elkezdeni az iskolát, ez alól felmentést szerezni lehet ugyan, de nem túl egyszerű. Szülők vagy szakemberek kérhetnek halasztást, a kérelmet az év elején kell beadni, a dokumentumokkal együtt. A halasztást kérvényezők 80 %-a beszédhibával küzd, 70 %-nak idegrendszeri problémája (is) van.
Az érettséghez három fő területet vizsgálnak: a mozgást, az értelmet és az érzelmet. Ha ebből a háromból kettő sérült, akkor általában meg szokták adni a halasztást. Az észre nem vett problémák gyakran a felsős korban okoznak gondot, ezért is nagyon fontos az iskolakezdéskor a szűrés.
Az előadó fel is sorolta iskolaérettséghez szükséges kritériumokat, melyek a többi közt a következők: testi fejlettség, fogváltás, csontosodás. Kérdésekre válaszolva megemlítette, hogy a 120-130 centi minimális magasságot és 20-22 kilós testsúlyt már az ötéveseknél elvégzett vizsgálaton el kell érnie a gyermeknek, hogy később iskolaérettnek nyilvánítsák.
Piros Tímea szerint nincs olyan gyerek, akit ne kellene fejleszteni, és nincs olyan gyerek, aki az iskolaérettségi teszten minden ponton 100 százalékosan teljesít. Bár a szülők, a szakszolgálatnál dolgozók és a pedagógusok is egyetértenek abban, hogy nem minden gyerek iskolaérett hatéves korában, a törvény előírja ebben a korban a tanulás megkezdését. Nyíri-Nagy József, az iskola igazgatója ehhez hozzátette, hogy két mérőszám van az érettséggel kapcsolatban – az egyik az alternatív magániskolák szaporodása, a másik a szakértői bizottságoknál a várakozási idő megnövekedése. Eddig a gyerek egy-két hónap után odakerült vizsgálatra, ma akár egy évet is várhat arra, hogy sor kerüljön rá.
Nyíri-Nagy József kérdésünkre elmondta, hogy a fejlesztők napja havi egyszeri alkalommal jelentkező program, melynek célja, hogy “szakembereket, szülőket, pedagógusokat összehozzunk egy-egy témakör kapcsán”. A meghívott vendégek általában az iskolához kötődő pszichológusok, gyógypedagógusok, tanárok vagy egy-egy terület szakértői.
