Történelmi jelentőségűek a kormányzati turisztikai támogatások, mert az intézkedések 30 milliárd forintot hagynak mintegy százezer turisztikai kis- és középvállalkozásnál a következő fél évben – jelentette ki a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója sajtótájékoztatón kedden Budapesten.
Horváth Péter hozzátette: ebből az érintettek a megnövekedett energiaárakat vagy a béreket is fedezhetik. Az intézkedések érintik a turizmusfejlesztési hozzájárulást, a munkaidőkeretet, a SZÉP-kártya szabályozást, a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (Ntak) felé történő adatszolgáltatást, a szálláshely-minősítést, és a VIZA-adatszolgáltatást – sorolta a vezérigazgató.
A vezérigazgató a kormányzati segítség leggyorsabb és leghatékonyabb módjának nevezte, hogy felfüggesztik az idén október 1. és jövő március 31. között a 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulás megfizetésének kötelezettségét.
Kiemelte: az intézkedéscsomag a vendéglátó-üzletek és turisztikai attrakciókra vonatkozó, az Ntak felé történő adatszolgáltatás határidejét meghosszabbította januárról jövő július elsejére. Jövő év végéig nem kell a 14 év alatti gyerekek okmányát bemutatni a szálláshelyeken, és a 2021. december 31-ig nyilvántartásban lévő, magán- és egyéb szálláshelyek esetében az első szálláshely-minősítés regisztrációjának határidejét 2024. január elsejére halasztották. A szakmai szervezetek kérésének megfelelően lehetővé vált a legfeljebb 24 havi munkaidőkeret elrendelése, ez segíti a munkahelyek megtartását – húzta alá.
A SZÉP-kártya alszámláinak tervezett megszüntetését ugyancsak fontosnak nevezte. Idén 281 milliárd forintot töltöttek fel tíz hónap alatt a munkáltatók, miközben a kártyabirtokosok 326 milliárd forintot költöttek. Októberben egymilliárd forinttal több feltöltés érkezett a számlákra, mint tavaly októberben, a hónap végén 90 milliárd forint állt a felhasználók rendelkezésére. A cél, hogy a téli hónapokban is a belföldi turizmus motorja legyen a kártya, a vidéki szolgáltatóknak is kedvezve.
Kiemelte, hogy az intézkedéseket a szakmai szervezetekkel folytatott egyeztetések előzték meg. A feladat az, hogy a szakma visszajelzéseit-kéréseit meghallgassák, és folytassák az egyeztetéseket, hogy az ágazat továbbra is a magyar gazdaság húzóágazata legyen – hangsúlyozta.
Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) tiszteletbeli és januártól újraválasztott elnöke arról tájékoztatott, hogy az energiaárak emelkedése lehetetlen helyzetbe hozta az ágazatot. A kormány meghallgatta a kéréseiket, és időben döntött a segítségről. Megtörtént a legfontosabb intézkedés, a turizmusfejlesztési hozzájárulás elengedése, ami az árbevétel 4 százalékát hagyja a szálláshelyeken. A kormány folyamatosan nyomon követi a turisztikai cégek helyzetét, akár további támogatásról is dönthetnek – jelezte.
Ruprecht László, a Stílusos Vidéki Éttermiség (SVÉT) elnöke szintén jelentősnek nevezte az ágazati támogatásokat. Mint mondta, az adózási és szabályozási környezeti intézkedésekkel segítséget kaptak. A cégek meg tudnak erősödni, a költségeiket csökkenteni tudják, a SZÉP-kártya is lökést adhat a forgalomnak – mondta.
Az MTÜ vezérigazgatója elmondta: az elmúlt 10 hónapban 33 millió vendégéjszakát töltöttek el a vendégek a szálláshelyeken, ami harmadával magasabb az előző év azonos időszakinál. A számok bíztatóak az idei évben, a turizmus lendületben van. Idén év végére az előfoglalások alapján az ágazat elérheti a 37 millió vendégéjszakát, ami minimálisan marad el a válság előtti 2019-es 42 milliótól. A belföldi vendégéjszakák száma elérte a 20 milliót, a szálláshelyek bevétele január-októberben 555 milliárd forint volt – ismertette. Az év utolsó két hónapjában további 4 millió vendégéjszaka van kilátásban, a számok folyamatosan emelkednek. A fokozott érdeklődés és a növekvő forgalom is azt támasztja alá, hogy a bizalom töretlen Magyarország iránt – mutatott rá Horváth Péter.
