A népszerű Barkácsanyu, Makara-Pólya Kinga Sopronban a faipari karon végzett formatervező mérnök. Kétgyermekes édesanya, villamosmérnök férjével 7 éve Felsőgödön élnek.
Mióta létezik a Barkácsanyu?
Pontosan három éve, 2019 januárban tartottam az első Barkácsanyu foglalkozást. Abban az időben építkeztünk, így a foglalkozások Pomázon (ahol akkor laktunk), Budakalászon és itt Gödön egy bérelt helyszínen voltak. Mikor fél évre rá beköltöztünk, az étkezőnkből lett a workshopok helyszíne. A járvány kezdete óta nincsenek foglalkozások – illetve a hangulatért igyekszem néha egyet-egyet tartani, de sajnos, most nem ez a fő vonal. A járvány alatt többen megkerestek, és azt mondták: oké, együtt nem csináljuk, de mi lenne, ha én elkészíteném? Ekkor alakult át a tevékenységem a termékek készítésére.
Miket készítettek ezeken a foglakozásokon?
Nekem a fa az egyik nagy szerelem-alapanyagom. Az egész abból indult ki, hogy sok olyan játék, eszköz van, amit egyébként nem nagy kunszt megcsinálni otthon, mégis kevesen állnak neki egyedül egy ilyen munkának. Én adtam eszközt, segítséget és közösen elkészítettük a különböző tárgyakat. A foglalkozásokra hívtam bébiszittereket is, így tudtak a kismamák jönni a gyerekekkel. Míg az anyuka jó társaságban volt, a gyerkőcöt is biztos közelben tudhatta. A végén pedig egy saját maga által készített termékkel tért haza. Az első foglalkozásokon például falimércét készítettünk a gyerekméréshez, konyhai tanulóállványt, illetve matatófalakat.
Ez az utóbbi mi?
A mostani kisgyerekesek körében elég ismert dolog. Csupán annyi, hogy egy táblát készítünk, amin csupa olyan, finommotorikát fejlesztő eszköz van, ami egyébként a hétköznapokban is megtalálható. A lakattól a cipőfűzőn át mindenféle zárak, pántok, kapcsolók kerülnek rá. Ezeket matatva fejlődik a kis kezek ügyessége.
Dolgozott korábban a szakmájában is?
Igen, egyetem után először egy bútorgyártónál töltöttem rövid időt gyártáselőkészítőként, majd egy kárpitos cégnél, ahol falipaneleket terveztem. Utoljára egy formatervező vállalkozásnál dolgoztam Vácon, ahol lakóautók belső bútorzatát terveztem.
Hosszabb távon is megmarad Barkácsanyunak, esetleg főállásban is?
Ez a célom. Amikor a nagyobbik lányommal várandós voltam, tudtam, hogy lesz egy kis időm kitalálni, mi az, amivel hosszútávon tudnék foglalkozni. Ebben pedig nagyon magamra találtam és rengeteg tervem van a jövőre nézve.
A foglalkozásokat is szeretné folytatni, ha egyszer vége lesz a járványnak?
Igen, de valószínűleg nem itthon, hanem például a Különcben, ahol nagyon jó a kapcsolatom Ritával. Szuper helyszín ilyen eseményekhez.
Továbbra is fából készít játékokat, tárgyakat?
Ami a fából megmaradt, az főleg a sátorrudak megmunkálása – valójában áteveztem varrott, textil termékekre. Egy darabig még készültek a matatófalak egyéni megrendelésre, de nagyon nagy macera és a vírus miatt az alapanyag-beszerzés is jóval nehezebb lett. Amit egyszer megkaptam, azért a következő alkalommal talpalni kellett, hogy máshol megtaláljam. Jelenleg a két fő termékem a sátor és a baldachin. Mindent én készítek, a rudakat én szabom méretre, a furatokat én teszem rá, csiszolom, a ponyvát én szabom, én varrom. Folyamatosan próbálom tágítani a kínálatot. Például, amikor a nagyobbik lányom elkezdte az óvodát, népszerű lett az ovizsákja, többen rendeltek belőle, ahogy az óvodai ágyneműszettből is. Ezenkívül vannak játszószőnyegek, nyálkendők, takarók, hátizsákok, gyerekszobai dekorációk, címkerongyik.
Ez a nyunyóka?
Igen, én címkerongyinak nevezem. A gyerekeim nagy ruhacímke rajongók, szeretik őket piszkálni, és így van egy rendszeresített rongyika, amit lehet birizgálni. Gyakran a lányaim jönnek ötletekkel – innen jött a pillangószárny, a játékbaba-hordozó, vagy éppen a királylányos tüllszoknya és korona.
Hogyan jutnak el a vevőkhöz a tárgyak?
A hosszútávú terveim között szerepel egy bolt is, de most még csak az interneten lehet megkeresni engem. Illetve van még egy-két csatorna, melyen eljutnak a termékeim a családokhoz. Az egyik ilyen a Samsung Babaverzum programja, melynek keretében a gödi újszülöttek családjait ajándékozzák meg. Ez a program tavaly februárban indult és márciustól bővítették ki a mi csomagjainkkal. Egy évben körülbelül kétszáz gyermek születik Gödön, így ennyi helyre jutottak el a termékeink, melyeket több más kismamával készítünk. Nyolc alkotónk van, én például egy-egy címkés rágókával veszek részt a projektben, azon túl, hogy én fogom össze a csapatunkat. A többiek készítenek például sópárnát, uzsonnás tasakot, horgolt kis figurát, gyerekszobai dekorációt fából.
A hétvégén a Különc Placcon találkoztunk.
Igen, azt is én szerveztem – kézműves kipakolást környékbeli alkotókkal. A nyár folyamán volt két jótékonysági rendezvény, ahol ott voltam, és több vásáron is részt vettem. Még egy programot szeretnék említeni. Itthon a baptista gyülekezet vette szárnyai alá a világszerte létező Szívpárna programot, melynek keretében mellrák-műtéten átesett nőknek adnak ajándékba egy pusztán adományokból készült szív alakú párnát. Ez nem csak gesztus, segédeszköz is – a hónuk alá téve, vagy az autó biztonsági öve alá helyezve a műtéti heg körüli fájdalmakat enyhíti. Már kétszer tartottunk szívpárna-készítő programot a Kismama Klub keretében. Sajnos sokkal kevesebb párna készül az országban, mint ahány műtétet végrehajtanak, így mindenhol várják az önkéntes segítőket. Az alapanyagot a baptisták adják, de például a Boldogságcseppek alapítvány is jelezte, hogy tudnak segíteni.
