A múlt héten ismertettük mi is az Alkotmánybíróságnak azt a meglehetősen dodonai határozatát, amelyet Gödről, pontosabban az itteni különleges gazdasági övezet kijelöléséről hozott. Városvezetőket kérdeztünk arról, ők hogyan értelmezik és hogyan értékelik a döntést?
Elsőként Balogh Csaba polgármester válaszát közöljük. Ő sikernek nevezte a határozatot.
MI A SIKER AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATÁBAN?
Jogosan jöttek kritikus – de legalább szkeptikus – hangok azzal kapcsolatban, hogy az Alkotmánybíróság határozatát sikernek neveztem. Itt szeretném leírni az álláspontom, amivel talán tudok reagálni ezekre, és el tudom mondani, hogy mi a jó Gödnek a döntésben.
- Alkotmányellenes az önkormányzatok kivéreztetése
Az Alkotmánybíróság egyértelműen megállapította, hogy az önkormányzatok kivéreztetése, a feladataik ellátásának hátráltatása alkotmányellenes. A határozat 1. pontjában már ezt hangsúlyozzák, ami utalás nem csak a Különleges Gazdasági Övezet elvételére, hanem az egyéb kormányzati elvonásokra is, mint a gépjárműadó, idegenforgalmi adó vagy az iparűzési adó. Ha alapvetően egy „elvi nyilatkozatról” van is szó, úgy gondoljuk, ez egy nagyon fontos megállapítás az Alkotmánybíróság részéről. - Van két különvélemény és egy párhuzamos indoklás
A különvélemények nem is akárkitől érkeztek, hanem dr. Pokol Béla volt kisgazda politikustól, illetve dr. Czine Ágnestől, a Károli Gáspár Református Egyetem megbízott rektorától.
Utóbbi alkotmánybírótól idézném a következő sort, amelyben végkövetkeztetését fogalmazza meg:
“[199] A fentiekre tekintettel, úgy gondolom, hogy a konkrét esetben az Abtv. 46. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróságnak jogalkotó általi mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet kellett volna megállapítania.”
A párhuzamos indoklást dr. Salamon László volt MDF-es, majd fideszes politikus jegyzi, aki az Alkotmánybíróságra egyenesen a Parlamentből került, ahol az Alaptörvény létrehozásában is szerepet játszott. Bár szerinte jogszerű volt a KGÖ létrehozása, a források elosztását előre meg kellett volna határozni, Gödnek pedig nem szabadna forrás nélkül maradnia.
Ezek a vélemények arra mutatnak, hogy még az Alkotmánybíróság sem ment el szó nélkül a Kormány jogsértése mellett, még akkor sem, ha politikai alapon döntöttek. - Irány Strasbourg?
Részletekkel még nem tudunk szolgálni, hiszen jogászaink vizsgálják a pontos jogi lépéseket, viszont minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy nemzetközi szintre vigyük az ügyet. Az Emberi Jogok Európai Bírósága Strasbourgban sok ügyben sajnos elutasító, viszont a Göd városát ért jogsérelemmel szemben minden jogi lehetőséget ki kell meríteni.
Nem vagyok túlzottan elégedett a döntéssel, úgy gondolom, hogy az Alkotmánybíróság nem jóhiszeműen, hanem politikai alapon hozta meg a döntését ezzel a határozattal. Egyes, egészen cinikus részeit nehezen veszi be a gyomrom:
“[136] A nemzeti vagyon részét képező, forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyonba tartozó ingatlanok jogszabályon alapuló ingyenes átengedése [Módtv. 2. § (1) bekezdés] közfeladat ellátása érdekében a megyei önkormányzat részére [R3. 3. §] nem tekinthető kisajátításnak.”
Úgy gondolom, hogy egy lépéssel közelebb kerültünk ahhoz, hogy érvényt szerezzünk az igazunknak, még akkor is, ha az út a csillagokhoz tövissel van kirakva. Meg kell akadályozzuk, hogy a Fidesz-kormány a magyar polgárok ellenében, egy óriáscég érdekét a szeme előtt tartva zsigerelje ki az önkormányzatokat.
Úgy gondolom, az látszik, ha jogról van szó, akkor érdemes a falig elmenni. Köszönöm Dr. Karsai Dániel és többi ügyvédünk segítségét, akik nagyon komoly munkát tettek le az asztalra. - Most pedig megyünk tovább!
