A csodás eredményt a maratoni kajak-kenu Európa-bajnokságon, Moszkvában érte el tavaly júliusban a fóti versenyző K2-ben. A társa Szmrtyka Rebeka volt.
A sok elismerés mellett mit jelent neked a várostól kapott Kóczán Mór-díj?
Nagyon értékes számomra, hogy ez helyi díj, hogy Gödön így elismernek. A családom gödi és az elmúlt évig én is itt laktam.
Most már nem?
Az egyetem miatt kollégiumba költöztem. Budapesten a Corvinusra járok, gazdaság és pénzügy-matematikai elemzés szakra.
Hogy állsz most a kajakkal?
A terv az volt, hogy teljesen abbahagyom, ki is maradt néhány hónap ősszel. Aztán télre meguntam, hogy nem csinálok semmit, hiányzott a közeg, így most a lágymányosi Spariba járok le heti háromszor, inkább már kikapcsolódásként.
Akkor ide már nem is jársz edzésre?
Nem, a budapesti egyetem mellett nehéz lenne. Különben a csoportomban nagyon sokan voltak, akik most érettségiztek vagy most kezdték el az egyetemet, úgyhogy kicsit szétesett a tavalyi csapat.
Mennyi ideig kajakoztál?
Tíz évig, 2012-ben kezdtem itt Gödön apukámnál, Sinkó Lászlónál, és a tavalyi év kivételével nála voltam. Az utolsó évben Árkosi Gáborhoz jártam, mert összevontak két csoportot és hozzá kerültünk.
Milyen eredményeid voltak?
A legfontosabbak: 2017-ben voltunk az Olimpiai Reménységek Versenyén, ahol párosban hatodikok lettünk és a tavalyi Eb- bronzérem. Ez utóbbi azért nagyon értékes, mert a felnőtt mezőnyben értük el ezt az eredményt. Én maratonin versenyeztem a legtöbbet és az Eb is maratoni volt. Emellett például serdülőben nyertem maratoni bajnokságot, és voltak más helyezéseim is. De korábban nem voltak elégségesek ahhoz, hogy kijussak velük az Eb-re.
Versenyezni már nem fogsz?
Tavasszal biztosan nem fér be a vizsgák mellé, de a nyáron még gondolkodom. Most voltunk szabadidős magyar bajnokságon, de az nyilván nem ugyanaz, mint a rendes versenyek.
Hiányzik a versenysport?
Az a nyomás nem hiányzik, hogy teljesítmény kell, csinálni kell. Így kikapcsolódásként szívesen járok le a Spariba, nincs az a fásultság, hisz a heti 9-10 edzés mellett elég fáradtak voltunk. Nyilván mindenkit hajtott, hogy jók akartunk lenni, de már nem minden nap tudtunk lejönni olyan motiváltan. Most amikor lejutok, akkor örülök és csinálom.
Miért szereted Gödöt?
Lent laktunk a Duna-parton tízéves koromig. Szerintem gyereknek jobb helye nem lehet, mint itt lent. A Homokszigetre felvittek rengetegszer, mivel apa edző volt, délelőtt ráért, mászkált velem össze-vissza. Azt szeretem, hogy annyira természetközeli, nyugodt hely. A Kiserdőben, a focipályánál is volt egy csomó rendezvény, amikor kisebb voltam – például a madarak és fák napja, különböző futások. Kicsiként ez nem volt rossz, de 15 fölött már hiányzott a mozi, színház, a beülős helyek. Itt Gödön a nyugalmat szeretem, Budapesten pedig azt, hogy sokkal több lehetőség van programokat szervezni.
