Még az ajtókban is álltak a Duna-parti Nyaralóházak színháztermében az egyesület táborzáró koncertjén. A dobosok közt idén németeket és szlovéneket is láthattunk, de ami közös volt, a mosoly mindenki arcán a komoly fizikai munkát jelentő, másfél órás dobolás alatt.
A nagy sikerű program után Dorkó Évával, az egyesület titkárával és egyik legaktívabb dobosával beszélgettünk. Tavaly is eljöttünk a táborzáró koncertre, de idén talán még nagyobb sikerük volt, ha lehet ezt fokozni. Egyre népszerűbb a dobolás, jól látom?
- Igen, igen, igen alig fértek be megint a terembe, pedig kellemetlen idő volt délután. Nagyon örülünk a nagy érdeklődésnek és az ünneplésnek.
Nagyon sokan doboltak a mai program során, növekedett a csapat létszáma?
- Fluktuál a létszámunk, de összességében valóban megint kicsit többen lettünk. Ráadásul az idei táborban volt 12 külföldi dobos is, ők is felléptek ma – 9 német és 3 szlovén.
- A németekkel eljött Sayuri Ito, aki betanított nekünk új darabokat a táborban és elhozta a csapatát is.
A tavalyi beszélgetés során volt arról szó, hogy milyen fizikai munkával jár a dobolás, most arról kérdezem, hogy védekeznek a zaj okozta ártalom ellen?
- A legtöbben viselnek fülvédőt, füldugót, ami megszűri a zajokat, mert amikor ilyen sokan dobolunk egyszerre, az valóban megterhelő lehet – bár amikor csinálja az ember, “nem hallja”, nem tűnik annyira hangosnak.
A mai számok közt voltak olyanok, melyek, mint mondta, harci jeleneteket imitáltak, s ekkor a dobverővel különböző mozdulatokat csináltak. Ezt is meg kell tanulniuk.
- Úgy tanuljuk be, mint egy aerobikkoreográfiát. Szúrtunk a dobverővel, pajzsot mutattunk – volt, amikor “el akartuk találni egymást” és el kellett hajolnunk, de ahogy mondtam, ez mind be van gyakorolva.
Hol lehet legközelebb hallgatni a dobolásukat?
- Gyakran játszunk futóversenyeken, de van sok ingyenes koncertünk is. Szeptember másodikán a Pozsonyi Pikniken, Budapesten a Jászai Mari térhez közel lépünk fel. Programjainkat a Facebook-oldalunkon lehet követni: Taiko Hungary Japándob Egyesület.
Annyit hadd tegyünk hozzá: ez valóban örömzene!
