Holló Aurél feleségével, Szabó Judittal és gyermekeikkel 2003 óta lakik Gödön. Judit cselló szakra, Aurél ütőhangszer és zeneszerzés szakra járt a Zeneakadémián, 1994-ben házasodtak össze. Aurél 1991 óta az 1984-ben alakult Amadinda együttes tagja és a Bartók Konzervatórium tanára. Judit csellóművész, és kamarazenét tanít a Zeneakadémián.
Auréllal a kertjükben álló kis házikóban kezdtük a beszélgetést. Itt folyik a mindennapi gyakorlás, próba. A sok hangszer között van négy barokk timpani is, melyeket Hollandiában készített az ADAMS cég 18. századi minták alapján, 21. századi technológiával.
Az Amadinda Ütőegyüttes nem csak Magyarországon ismert, pályafutásuk során több, mint 30 országban léptek fel. Több komoly díjjal is kitüntették őket, így 2004-ben Kossuth-díjat, 2008-ban Bartók-Pásztory-díjat kaptak.
Budapesti nagy próbatermükben rengeteg hangszert tárolnak. Vásárolták vagy készítették őket, vannak eredeti ázsiai és afrikai zeneszerszámaik is – ha pedig gamelán hangszerekre van szükség a koncerten, az Indonéz Nagykövetség segít. A hangkeltő eszközök sora náluk kifogyhatatlan – az olajoshordó vagy a fékdob bármikor felbukkanhat a fellépéseken. A játszott művek listája is nagyon változatos: vannak saját kompozíciók, de írt kifejezetten nekik darabot többek közt Kocsis Zoltán, John Cage, Ligeti György és Steve Reich is. Gyakran átírnak, áthangszerelnek zeneműveket, így kerültek a repertoárba Ravel és Debussy-művek, LGT-számok vagy éppen Bernstein vagy Strauss-kompozíciók.
A járvány alatt a közös próbák persze ritkábbak, de így is készítettek egy újabb lemezt, ami hamarosan megjelenik. A pandémia tavaly eltörölte az együttes immár 20 éve Presser Gáborral közösen, évente szervezett szilveszteri koncertjét a Zeneakadémián. Remélhetőleg csak egy évre szakadt meg a hagyomány, és idén újra meg tudják majd tartani. Ezeken a programokon (és több más fellépésükön is) számtalan zenész barátjuk lépett már fel, így Szakcsi Lakatos Béla, Karácsony János, hangjával járult hozzá a sikerhez Rúzsa Magdi és Marton Éva is – hogy csak néhány nevet emeljünk ki a hosszú névsorból.
Judit már zeneakadémista korában vonósnégyesben játszott, és bekerült a Budapesti Fesztiválzenekarba is. Alapító tagja volt az akadémiai hallgatókból álló Aurer Vonósnégyesnek, majd csaknem 20 évig a legendás Keller Vonósnégyesben játszott. A ’90-es évek végén évi száz fellépésük is volt, jó részt külföldön. “Húsz év nagyon sok idő – megváltoznak az emberi viszonyok és prioritások”. Úgy érezte, eljött az idő a váltásra. Juditot mindig nagyon érdekelte a kortárs zene, és a gyerekek születése után bekerült az UMZE Kamaraegyüttesbe, melynek Aurél is tagja. Tanítani kezdett, ledoktorált és most a Zeneakadémia oktatója. A tanítás mellett leginkább kamarakoncerteken lép fel. Középiskolás korában volt egy átmeneti időszak, amikor a muzsikus pálya helyett belsőépítészi álmokat dédelgetett. A tervezés iránti vonzalma megmaradt, gödi házuk felújításakor ő tervezte az ablakokat, ajtókat, belső tereket.
Gyermekeik, Mátyás és Eszter a budapesti Németh László Gimnáziumba járnak. “Matyi emellett nálam is tanul a Bartók Konzervatóriumban, ütőhangszer szakon” – mondja Aurél. Matyi most fog érettségizni és zenei vonalon szeretne továbbtanulni, beadja felvételi kérelmét a Zeneakadémiára és külföldre is. Nagyon érdekli a zene, a zenekari játék, és időnként az Amadinda oktatási projektjében is fellép. Eszter fuvolázni tanult, de a zenélésnél sokkal jobban érdekelte a rajzolás, az iparművészet. Egy éve sportlövészetre is jár, kreatív alkat. Pszichológus szeretne lenni.
Gödöt nagyon szeretik, de amikor a gyerekek kicsik voltak, szorosabb volt a közösséggel a kapcsolatuk. Mostanában a helyi koncerteken (melyeken gyakran fel is lépnek) találkoznak zenésztársaikkal, és van néhány család, akikkel összejárnak. “Gödnek nincs az a fajta centrális társasági élete, mint a nagyobb városoknak, de mi így is nagyon szeretjük” – mondja Aurél.
