Csoportos túrákra és más programokra hívták az érdeklődőket a Gellért-hegyi Gruber József víztárolóba a víz világnapja alkalmából. A világnapnak és a vezetett bejárásnak is az a célja, hogy felhívják a figyelmet az ivóvíz fontosságára és az édesvízkészletek veszélyeztetettségére. A gödi Búzaszem Katolikus Általános Iskola és Művészetoktatási Iskola nyolcadikos diákjai is ezt a látványos építészeti megoldást bemutató létesítményt választották tanulmányi kirándulásuk helyszínéül.
A víztárolót, amely 1974 és 1984 között épült, azért éppen a Gellért-hegyre telepítették, mert ez a belvárosban, az ellátandó terület központjában van, és a telephely magasan, a város felett terülhet el. Az is fontos szempont volt, hogy a két új medence így viszonylag egyszerűen összekapcsolható a meglevő vízellátási rendszerrel, a Gellért-hegy déli oldalában levő, sziklába vájt hatalmas tárolókkal. A névadó Gruber József, a Műegyetem rektora, akinek elévülhetetlen érdemei vannak a tervek elkészítésében.
Víztároló medencékre azért van szükség, mert a kutak hozama általában ugyanakkora, viszont a vízigény a napszaktól és az évszaktól függően változik. A medencéket éjjel töltik fel, nappal ürítik, arra pedig mindig nagyon ügyelnek, hogy a minőség kiváló legyen. A Gellért-hegyi két medence feszített vasbetonból készült, mert ez az anyag tartós, és ellenáll a nedvességnek. Aki a helyszínen sétál, szinte semmit nem lát a tárolóból, mert parkot alakítottak ki a tetején.
A víz állandó mozgásban van a tárolóban, és a beérkező friss víztömeg úgy tolja maga előtt a már bent lévőt, mint egy dugattyú. Erre azért van szükség, mert ha lennének holtterek a medencékben, akkor az ott lelassuló, pangó vízben elszaporodhatnának a mikroorganizmusok. De a levegőt is mozgatni kell a termekben, mégpedig azért, hogy megelőzzék a pára lecsapódását a falakon. Ez is segít a víz kiváló minőségének megőrzésében, és meghosszabbítja a tárolási időt.
A szakemberek szerint Budapest igen jó helyzetben van a vízellátást illetően. A napi 300-400 köbméteres igényt félgőzzel teljesíti a hálózat, és még a WC-t is ivóvízzel öblíthetjük le. Egyébként a mainál sokkal több fogyott az 1970-es években, valószínűleg azért, mert akkor még a görögdinnyét is folyó csapvízzel hűtöttük.
Forrás: www.mybuda.hu
