Reggel fél hétkor találkoztam két lelkes madármegfigyelővel, Varga Károllyal és Somkuti Gáborral, hogy az első állomásokra elkísérjem őket. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Monitoring Központja (MMM) által koordinált számlálásokat tavasszal kétszer és télen egyszer tartják.
Az első tavaszi számlálás ideje április 15. és május 15. között van. Egy-egy csapathoz 2,5×2,5 kilométeres terület tartozik, ahol mátrix-szerűen jelölnek ki 25 megfigyelési pontot. Ezek közül legalább 15-öt kell bejárni egy-egy alkalommal.
Magyarország 1989 óta vesz részt ebben a nemzetközi rendszerben, az országban nagyjából 10.000 megfigyelési négyzet van, ebből tavaly 288-ban végeztek megfigyelést. Ebből is látszik, hogy nagy szükség lenne új tagokra, fiatalokra. Gödön is szívesen fogadják az érdeklődőket. Megfigyelőtársaim elmondták, hogy nálunk körülbelül 300 madárfaj él, ezt a számot a vizes élőhelyek “nagyon megdobják”. Ebből ők körülbelül százat felismernek, a legtöbbet hang alapján is.
Varga Károly már 17 éve megfigyelő, és amikor naponta a munkahelyére kerékpározik, az öt és fél kilométeres út alatt végig “madarászik”.
A madarakat télen nehezebb észrevenni, mert akkor nem adnak ki hangokat, de körülbelül ugyanannyi faj van itt akkor is, mint nyáron. Bár sokan vonulnak délre, jönnek madarak is északról, szép számmal.
A mostani alkalommal 33 féle madarat láttunk, a többi közt barna rétihéját, búbos bankát, citromsármányt, vörös vércsét, halászsast, barátposzátát, szajkót, tengelicet, zöldikét, nádi tücsökmadarat, fülemülét, kakukkot, hollót, örvös galambot, nagy fakopáncsot. Az egyedszám is nagyon változó: észrevettünk például két récét a vízen, galambokat a vezetéken, a kéményen egy házi rozsdafarkút és a fa tetején egy szarkát.
Társaimnak tavaly szerencséjük volt, egy homokfalnál közel ezer partifecskét láttak, egy másik felmérés alkalmával pedig 6500 kenderikét. “De van, hogy ilyen nagy csapatokkal nem találkozunk, olyankor 100-150 egyed jön össze” – meséli Gábor.
A felmérések azért is fontosak, mert a táplálékláncban jelentős szerepet betöltő madarak indikátorfajok, így számuk alakulása jól jelzi a biodiverzitás változását.
A megfigyelésre kerékpárral mennek, 4-5 óra alatt 15-16 kilométert járnak be. Télen, ha nem lehet kerékpározni, gyalog. Mindent vezetnek a naplóban, például azt is beírják, milyen messze látták a madarakat – 50 méteren belül, 50-100 méterre vagy 100 méternél messzebb, esetleg átrepülőket észleltek. Feljegyzik a szélerősséget, az időpontot – minden helyszínen 5 percet kell eltölteniük.
Az MMM által koordinált három mérésen kívül még ott az őszi európai nemzetközi madárszámlálás, október első hétvégéjén. Ezen Károly és Gábor természetesen szintén aktívan részt vesz.
