Harminc év után új jegyzője van Gödnek Tóth János személyében, akit március közepén nevezett ki Balogh Csaba polgármester. Tóth János harmincöt éves közszolgálati tapasztalattal bír, korábban Csemő, Tahitótfalu jegyzője, Esztergom aljegyzője volt. Emellett 2015-től a Jegyzők Országos Szövetségének (JOSZ), és a Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetségének (KÖZSZÖV) az elnöke. A jegyzői hivatásról, Göd megítéléséről, lehetőségeiről, illetve kedvenc hobbijáról is kérdeztük.
Mikor kezdte érdekelni a közigazgatás?
1981 őszén kerültem kapcsolatba vele gyakornokként, azt megelőzően nem gondoltam erre a pályára. Azt hiszem, azért döntöttem a jegyzői hivatás mellett, mert itt tudok a leghasznosabb lenni. Nem látom máshol annak a lehetőségét, hogy igazán tudnék segíteni azokon az embereken, akik a nagyvilág zajában nem tudnak tájékozódni.
Van egy családi hagyomány nálunk: a nagyanyám, de az édesanyám is valamilyen ügy kapcsán majdnem ráborította az asztalt a tanács végrehajtó bizottságának titkárára, aki korábban a jegyzői feladatkört látta el. Ez sokáig szóbeszéd tárgya volt a családban. Ma már én is tudom, hogy biztosan van olyan eset, amikor az ügyfél a legszívesebben rám borítaná az asztalt, pedig mi nem teszünk mást, mint az éppen aktuális jogszabályokat alkalmazzuk. Mindig azt mondom a kollégáimnak, hogy próbáljuk a jogszabályi keretek között megadni a maximális segítséget, mert legalább a lelkünk nyugodt lesz, hogy mi mindent megtettünk. Nem biztos, hogy ez elégséges az ügyfélnek, de az fontos, hogy mi tényleg a maximumot teljesítsük a meglévő lehetőségek között.
Több különböző helyen volt jegyző, aljegyző. Mennyire befolyásolja az adott hely a jegyző munkáját?
A települések sokszínűsége körülbelül 25-30%-ban befolyásolja a munkánkat, ami döntő többségben mindenhol ugyanaz. Tahitótfaluban sokkal több időt kell foglalkozni a mezőgazdasággal, míg Esztergomban a turizmus, az egyház, a vallás van előtérben, itt Gödön pedig a betelepülők nem alacsony létszámával kell megküzdenünk. Ezeket a feladattípusokat a települések karaktere szabja meg. Az elmúlt kilenc hónapban 1 000 fővel nőtt Gödön a lakosság száma. 2018. január 1-jén pedig 18 200-an laktak a városban, ma pedig 22 000-en. Az intézmények kapacitásának is követnie kellene ezt a rendkívüli növekedést. Az agglomeráció már legalább egy évtizede azzal a gonddal küzd, hogy a közintézmények építése, fejlesztése nem követi ezt az óriási igényt, ami a fővárosból kiköltözők miatt, vagy a Budapestre beköltözni nem akaró, de ott munkát vállalók és az agglomerációba költözők miatt van jelen.
Régen tekintélye volt ennek a hivatásnak. Több irodalmi mű is fókuszba állította, például Eötvös Józseftől A falu jegyzője. Ma is ennyire ismert és elismert ez a hivatás?
A rövid ideig hivatalban lévőket nem ismerik meg és nem alakulhat ki az a köztisztelet irántuk, ami egyébiránt megvan. Elődömet, Szinay Józsefet harminc évnyi gödi tevékenysége alapján a fél város személyesen ismerte és tisztelet övezte. Azt a jegyzőt, aki csak rövid időt tölt egy-egy településen, hiába van tekintélye, nem ismerik meg a lakók. Ha én ma végigmegyek Tahitótfalun, mindig ismerősökbe botlok, és szívélyesek velem az emberek. Az a fajta tekintély, ami a múlt század első felében volt, úgy alakult ki, hogy a jegyző a kinevezésétől kezdve húsz-negyven évig ott volt a településen. Mindenkit ismert, tudta, hogyan kell az emberekkel beszélni, a közös hangot megtalálni. Fontos különbség, hogy száz évvel ezelőtt a jogszabályok nem változtak olyan gyakorisággal, mint napjainkban. A kialakult jogrendszert könnyebb volt követni és meghozni a megfelelő döntéseket.
Mitől lesz valakiből jó jegyző?
Én magasra teszem a lécet, és azt gondolom, hogy csak azok a kollégák megfelelőek, akik ezt átugorják. De közben azt tapasztalom, hogy vannak munkatársak, akik tizenöt-húsz éve egy adott településen dolgoznak, tisztességgel elvégzik a dolgukat, nem csinálnak extrákat, de abszolút közmegbecsülésnek örvendenek. Mindeközben lehet, hogy a szomszédos településen a kolléga maximálisan végzi a munkáját, segíti a település fejlődését, életét, és még sincs meg a megfelelő becsülete, mert olyan elvárásokat fogalmaznak meg vele szemben, melyeket nem tud teljesíteni. Az elvárások mellett ez attól is függ, hogy akik megítélik a jegyző munkáját és a médián keresztül ezt meg is tudják szellőztetni, azoknak milyen a megítélésük.
Mikor került kapcsolatba Balogh Csaba polgármesterrel?
Ebben az évben, január elején kaptam egy hívást, hogy talpraesett jegyzőt keresnek, és én, mint a JOSZ elnöke, tudok-e valakit javasolni. Mivel én is láttam a kiírást már korábban, magam is elgondolkodtam az állásajánlaton. Mikor másodjára is megjelent a pályázat, akkor közöltem a polgármester úrral, hogy személy szerint engem is érdekel az állás.
Korábban járt a városban, ismerte Gödöt?
Mivel Tahitótfalun lakom, több alkalommal Gödön keresztül Vác irányában mentem haza, majd komppal át a Dunán. Közvetlen kapcsolatom nem volt a várossal ezen kívül, de a lakói közül többel is volt és van kapcsolatom.
Hogyan látja a város helyzetét, gazdasági, társadalmi lehetőségeit?
Nem biztos, hogy mindent maximálisan átlátok a pár héttel ezelőtti kinevezésem óta, de az egészen bizonyos, hogy a városnak, mint településnek a gazdasági adottságai jók (ez nem az önkormányzat gazdasági adottságait jelenti). A 22 000 lakosú Göd olyan kisváros, amelynek nincsenek emeletes házai. Ez azt is jelenti, hogy óriási a város kiterjedése, és a közművekkel való ellátottság mindenképpen többletfeladatot jelent számunkra. Komoly potenciával rendelkezik a település gazdasági szempontból és közösségépítő, -alakító, -formáló szempontból is, mert azoknak, akik vidékre költöznek, igényük van az egymásra figyelésre. Azt feltételezem, hogy itt az emberek segítik egymást.
Milyen célokkal vállalta el a jegyzői feladatkört Gödön?
Nem titok, hogy itt a politikai erők látványosan is egymásnak feszülnek. Én abban bízom, hogy ha egy jól működő, a képviselőtestületet segítő, kiszolgáló hivatal működik, akkor ez a feszültség oldódhat, és esetleg lesz olyan együttműködés, amely a város javát szolgálja minden szempontból.
A hivatal munkáját hogyan befolyásolja a zajos közélet, fokozott médiafigyelem?
Ha a képviselők érzik, hogy bizalommal fordulhatnak hozzánk, akkor pozitívan változhat a hozzáállásuk, és a segítőkészségünket látják meg. Biztos, hogy ezek után is lesz vita. A vita önmagában nem baj, de ha mindannyian a megoldást fogjuk keresni viták árán is, akkor sok dolgot meg tudunk együtt oldani.
A JOSZ és a Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége elnökeként hogyan látja, mi a legégetőbb problémája, megoldandó feladata a szakmának?
A szakmának az egyik feladata, hogy az állandóan változó jogszabályi környezetben is naprakész jogszabályi ismerettel tudja segíteni az állampolgárok tájékoztatását. A társadalmi változások olyan méretűek, hogy szinte a reggel elfogadott jogszabály estére már nem lesz tökéletes, nem könnyű megfelelni az állandóan módosított jogi környezetnek. A másik feladatunk, hogy a közszolgálatban dolgozók meglehetősen alacsonyan tartott bérét rendbe tegyük. A települések egy része képes tisztességesen megfizetni a hivatali dolgozókat, más része viszont nem. Nekem vezetőként az a feladatom, hogy azonos munkáért lehetőség szerint közel azonos bérezést kapjanak az országban.
Néhány hete nevezték ki, hogy érzi magát a hivatalban?
Kiválóan. Egészséges vagyok, megkaptam az első COVID elleni védőoltást. A hivatalban látom, hogy a kollégákban megvan az az önbecsülés, hogy szeretnék jól megoldani a feladatukat. Ezért hozzám is, az osztályvezetőkhöz is bizalommal fordulnak és szinte kérik, hogy határozott útmutatással és irányítással mondjuk meg, hogy milyen módon történjenek a dolgok. Most a vírushelyzetben, amikor elrendeltük a home office-t, tapasztalom, hogy számíthatok a kollégák munkájára és ők is rám. A mi pozitív megítélésünk az ő munkájukon múlik, ezért legfőbb érdekünk, hogy az itt dolgozók jól teljesítsenek, és ehhez minden segítséget meg kell adni.
A sok hivatali teendője mellett hogyan kapcsolódik ki?
Imádom a kertészkedést. Elkezdtem a nyári virágok előkészítését, hétvégén liliomhagymákat tettem el otthon. Hétközben egy órát, hétvégén egy napot vagyok a kertben. Szívesen sportolok. Kedvencem a lovassport, hiszen magam is egyetemen végzett lovastanár és szervező, hippológus vagyok. Ezért külön örömmel tölt el, hogy egy olyan városban dolgozom, ahol a lovassportnak nagy múltja van. Kincsemnek, a többszörös díjnyertes versenylónak, több éven keresztül a gödi istálló volt az otthona. Azt hiszem, hogy a legmegfelelőbb helyre kerültem minden szempontból.
