Kevesen vannak ma Magyaországon, akik a dudafújás tudománya mellett a dudakészítéshez is értenek – melyek külön-külön is kuriózumnak számítanak 2021-ben. Bese Botond mindkettőt magáénak tudhatja, büszkén őrzi és oktatja is a hagyományt.

Amikor az első duda Bese Botond kezébe került, rögtön szétszedte, mert érdekelte, mi van benne. Elkezdett néhány alkatrészt lemásolni, majd beépíteni. Elmondása szerint kíváncsi volt, hogy úgy is működik-e. Gyerekkori szenvedélyét továbbvitte, későbbi tanulmányait is ezen a vonalon folytatta: középiskola után az Óbudai Népzenei Iskolában tanult. Ott találkozott Istvánfi Balázzsal, aki dudatanár és dudakészítő volt. Vett tőle egy dudát és nála kezdett tanulni. A népzenei iskolában a második év végén már saját készítésű hangszerén vizsgázott.

“Nem szólt valami jól, de egy virtus volt” – mondta.

Ma már máshogy van, ő is játszik zenekarokban, például a Hajduxban. Ebben a formációban olyan különleges hangszereken zenélnek, mint a tekerő, a duda, a kétfenekű dob, a töröksíp-tárogató, a koboz. A bandákkal normál esetben táncegyütteseket kísérnek, történelmi haditornajátékokon játszanak. Tanítani is nagyon szeret Botond. Korábban voltak magántanítványai, de mióta nagycsaládos, erre már nem jut ideje. A Búzaszem iskolában tanítja a gyerekeket a dudálás tudományára. Körülbelül 15-20 tanítványa van, akiket először furulyázni tanít, rávezetésként.

“A dudán játszásnak technikája van, nagy fizikai erőt nem igényel, de viszonylag bonyolult hangszer. A Búzaszem iskolában az iskolai ünnepségek általában népzenés, táncházas bálok. Ilyenkor a többi hangszeres tanárral együtt mi vagyunk a báli zenekar” – mondta.

A bőrdudakészítést is gyorsan elsajátította, a többi között idős mesterektől, pásztoroktól. Hazánkban a hetvenes években a táncházmozgalomban kezdték el újra a dudakészítést. A táncházmozgalom népzenészei közül dudakészítők voltak Ifj. Csoóri Sándor, Kozák József, Tobak Ferenc, Bán György és Istvánfi Balázs – közülük Botond majdnem mindenkinél járt beszélgetni, tanácsot kérni. Fontos tanítója Pál Pista bácsi, a 97 évet megélt juhász, akivel 15 dudatábort is tartottak közösen Kétbodonyban, a mester szülőfalujában, Nógrádban. Hasonló táborokat, ahol a korosztály vegyes, azóta is tartanak minden nyáron.

A tanítás, a zenélés és a család mellett havonta általában egy dudát készít Botond, főleg megrendelésre. Külföldről is érkeznek hozzá megkeresések. A 44 éves művésznek 3 gyermeke van, mindhárman a Búzaszem iskolába járnak. A 8 éves kisfia furulyázik, 11 éves lánya hegedül és fuvolázik, 13 éves lánya citerázik. Felesége tanítónő, technikát, rajzot, éneket tanít Verőcén. Nagyon sokféle anyaghoz ért, az iskolában gyönyörű munkákat készítenek a gyerekekkel. 14 éve házasok, egy Tolna megyei régészeti táborban találkoztak.

Botond anyai ágon gödi, de Budapesten nőtt fel. A nyarakat viszont Gödön töltötte, a nagyszülőknél. A nagyapja régi birtokán építettek házat, amibe 2009-ben költöztek be. A budapesti élettől kicsit megcsömörlött, így mikor családtervezésen gondolkodtak, egy nyugodtabb, csendesebb kisvárost választottak. Göd adta magát a gyerekkori élmények miatt. A folyóparton gyakran horgászik, és ért a fafaragáshoz is. Bese Botond a Népművészet Ifjú Mestere és népi iparművész, országos versenyeket is nyert faragásaival.

Előző cikkA tesztállomásról indult nyaralni a gödi család
Következő cikkBalogh Csaba: Nem gondoltam volna, hogy ekkora kihívás lesz