A rendkívüli téli időjárás alatt általában a hideg hőmérsékleten lehulló nagy mennyiségű csapadékot értjük, mint amilyen a havazás vagy az ónos eső. Természetesen a nagy hideg önmagában is komoly probléma lehet, de a mi éghajlatunkon kevésbé jellemző, hogy ez csapadékos idővel együtt jelenjen meg.
Különösen ritka esetben az is előfordulhat, hogy felhőszakadás jellegű eső hulljon rendkívül hideg és fagyos talajra, amelyen a csapadék azonnal jéggé fagy. Ez a jelenség az ún. “jégvihar”, amely nálunk – szerencsére – ritka, mint a fehér holló, ellenben Kanadában már komoly katasztrófahelyzetet idézett elő nem is olyan régen. A hóviharok és a rendkívüli havazás annál gyakoribb jelenség, amely a mérsékelt, kontinentális éghajlatú országokban egyáltalán nem korlátozódik csak a téli hónapokra, hanem késő ősszel és kora tavasszal is megtörténhetnek.
Az időtávlatból azonban látható, hogy nem sűrű jelenségről van szó. A hóvihar önmagában nem kell, hogy nagy széllel járjon, ám ha még ez is hozzáadódik a rendkívüli csapadék mennyiséghez, akkor komoly helyzettel kerülhetünk szembe. A hó veszélye sajátos tulajdonságaiban rejlik: a hó, néhány fokkal fagypont alatt, tizedannyira sűrű, mint a folyékony állapotú víz, és még hidegebb hőmérsékleten arányaiban a sűrűsége is tovább csökken. Ennek a természetes dolognak az a jelentősége, hogy az a csapadékmennyiség, amely 2 cm-es esőt produkálna talajon, hó formájában 20 cm-es réteget fog képezni a talajon. Öt centiméteres havazás már komoly problémákat tud okozni a szállításban és a közlekedésben, 15 cm fölött pedig már nyugodtan beszélhetünk rendkívüli helyzetről.
A mi fogalmaink szerint a hóvihar az, ami nagy széllel párosul: 10-15 cm havazás fölött már arra kell felkészülni, hogy lesznek járhatatlan utak és személygépkocsik is válhatnak a hó foglyává. A 30 cm, vagy afölötti havazás már az elektromos ellátó rendszerekben is okozhat problémát, de sajnos Pest megyében már arra is volt példa, hogy egy ház tetőszerkezete nem bírta el a hó súlyát. A nedves és sűrű hó jelent ebben az esetben különös veszélyt, amelyek miatt fák dőlhetnek ki.
A hó megcsúszása is okozhat veszélyt: már néhány cm-es nedves hóréteg is könnyen megcsúszik a szél következményeként és okozhat sérülést. A havazás másodlagos veszélyeket is előidézhet, s aligha kell megemlíteni a minden télen sok áldozatot szedő lavinákat. További veszélyt jelenthet a hirtelen tavaszi olvadás, amely jelentős árvizekhez vezethet. A szervezetet sem kíméli a hideg: valós veszély lehet a hypothermia (vészes kihűlés), vagy fagyási sérülések elszenvedése (amelyek nagyon könnyen elfertőződhetnek, vagy fertőzés forrásai lehetnek). Nem beszélve a sok közlekedési balesetről, vagy az olyan tűzesetekről, amikor más, óvatlanul kezelt fűtési eljárásokhoz folyamodtak a lakosok.
FELKÉSZÜLÉS A TÉLRE
Szerezzük be a legalapvetőbb eszközöket otthonra: homok vagy só a jeges járdaszakaszok felszórására; a homok segítségül szolgálhat, ha a gépkocsit ki kell húzni a hó fogságából; hó eltakarítására szolgáló lapát
A család és az otthon felkészítése (főleg a családi házasok)
• készüljünk fel arra, hogy néhány napig saját házaink „foglyai” lehetünk. Az ellátáshoz szükséges élelmiszert, egyéb anyagokat (fűtéshez) időben szerezzük be;
• nem árt a lakás hőszigetelését felülvizsgálni, és ha szükséges, a javításokat időben elvégeztetni (ez még gazdaságos is);
• a tető hibáinak kijavítása (súly fenntartása – lapos tetőknél a hólé elvezetése), az esőcsatornák kitisztítása szintén fontos lehet, és ha szükséges, a veszélyt jelentő faágakat metsszük vagy vágjuk le;
• a különféle csövek, kábelek faláttöréseit vizsgáljuk meg, ha szükséges szigeteljük be. Erre végső esetben a papír is jó, amely egyébként jó hőszigetelő.
• Ha különösen hideg van, hagyjuk kicsit csöpögni a csapokat: ezzel elkerülhetjük a szétfagyását. A kintieket zárjuk el és burkoljuk be.
• legyen otthon tűzoltó készülékünk (amúgy is fontos, hátha még fűtünk minden lehetséges eszközzel);
• tekintsük át az épület fő vízelzáró helyeit;
• tájékozódj a környezetedben lévő idős vagy mozgássérült emberek felől, tudjuk, hogy veszélyhelyzetben mit kell tennünk;Gépjármű felkészítése
• ellenőrizzük: fagyálló folyadék; tiszta és ép gyertyák; fékbetétek és fékfolyadék; sérülésmentes kipufogó rendszer (CO veszély!); üzemanyagszűrő és légszűrő állapota; megfelelő fűtési rendszer; fényszórók és jelzőlámpák épsége; olaj szint és minőség (az elhasznált motorolajok alacsony hőmérsékleten nem biztosítanak már olyan jó kenést); termosztát működése; elegendő szélvédőmosó-folyadék; vészjelzőlámpa működése.
• cseréljük le a nyári gumiabroncsokat: a magyarországi viszonyok között, minden híresztelés ellenére, a téli-nyári gumik általában megfelelőek, bár előfordulhatnak extrém helyzetek vagy meg is követelhetnek bizonyos útszakaszon speciális gumikat, eszközöket;
• tankolás: soha nem ürítsük le teljesen a tankot. Ha már félig van, tankoljunk.
• az alábbi téli készlet legyen a gépkocsiban: lapát; szélvédő kaparó; kicsi seprű; zseblámpa; elem; víz; snackétel; gyufa; plusz zokni, kesztyű, meleg ruha; zsebkés; elsősegélykészlet; szükséges gyógyszerek; pokrócok; vontatókötél; úti só vagy homok; gyújtás rásegítő kábel; láthatósági mellény.
Ruházat
• inkább több réteg könnyű, mint egy réteg nehéz ruházat a célszerű;
• a kabát lehetőleg vízlepergetős legyen;
• az egyujjas kesztyűk melegebbek a mutatós ötujjas kesztyűknél;
• a sapka elengedhetetlen;
• nagy szél és hideg esetén szánk elé tegyünk sálat, védve tüdőnket.
