Kevesen vannak Gödön, akik ne ismernék Dr. Békési Lászlót, és az általa kínált csíkos pólókat, katonai portékákat. Még kevesebben, akik tudják, hogy ki is ő igazán. Írásunkban bemutatjuk a többdiplomás szakembert, aki már több, mint 15 éve árul a József Attila Művelődési Ház előtti kis téren. A helyet az intézménytől bérli, akikkel nagyon jó a viszonya, sokat segítik egymást.
Termékei a világ minden részéről származnak: vannak hajdani csehszlovák, holland, angol, magyar, osztrák, francia idegenlégiós dolgok, nyugatnémet nadrágok, amerikai zubbonyok. Vannak új bőrövek, matrózpólók, kulcstartók.
Kevés dolgot vásárol nagykereskedésben, mert az az üzletpolitikája, hogy olyan termékei legyenek, amit más nem tud beszerezni.
A vevőinek jelentős része játszani, kirándulni vagy munkára használja a ruhákat, de vannak gyűjtők is: “Most volt itt egy fiú, akinek NDK-s motorja van és ahhoz vett egy NDK-s sapkát” – mondta.
Lászlót már egyetemista korában érdekelték a hadi felszerelések és már 28 éves a vállalkozása, melynek a fő küldetése azóta is az, hogy a katonai tárgyaknak békés funkciót találjon. Két boltja van, egy Pesten az Oktogonnál. Ennek a fő profilja a színházaknak vagy filmeknek a kölcsönzés, eladás, esetleg ezek kombinálása valamilyen szakértői munkával.
Az országban valószínűleg az összes jelmeztervezővel, kivitelezővel volt már valamilyen közös munkája, és most tavasszal a MOME-n (Moholy-Nagy Művészeti Egyetem) a jövő jelmez- és divattervezőinek tartott egy kurzust arról, hogy mit lehet egy egyenruhával kifejezni.
Szentendrei boltja a járvány és a turisták hiánya miatt tavaly év eleje óta nem nagyon működik. László Dunakeszin lakik, családi és baráti kapcsolatai, és számos tanítványa miatt (23 évig a Corvinuson oktatott) szinte konzollal kötődik Gödhöz és az itteni “boltban” legtöbbször ő az eladó. Korábban többen dolgoztak nála, nagyon jó viszonyban volt az alkalmazottaival – bár tavalyelőtt egy gödi fiú eltűnt a bevétellel. A mostani helyzetben nem túl nagy a forgalom, és teljesen bizonytalan, hogy mikor lehet nyitva tartani, így nem futja egy eladó állandó bérére. Igazából nem is nagyon bánja, szeret emberekkel foglalkozni, és ő ismeri igazán a tárgyakat, mindegyikről hosszan tud mesélni.
“Ez például egy amerikai katonai zubbony, és a mintái miatt éjszakai infratávcsővel nézve, az ember kontúrjai elmosódnak, beleolvadnak a környezetébe”.
Békési László az egyenruhák, katonai tárgyak terén szaktekintély. Sisakokról és terepruhákról tartott előadást konferenciákon, sőt, Brüsszelben a Katonai Akadémián is, ahova Európából csak a hadtörténeti múzeumok igazgatóit hívták meg – Magyarországról csak őt. A szociológia doktori (a másik doktorija geopolitikából van) disszertációjának a témája a katonai szimbólumok hogyan követték a társadalmi változásokat. Arra kereste a választ, mikor vesz elő egy ország a jelképrendszerében hagyományos, tradicionális vagy vallásos elemeket, és mikor veszi elő a modernitás elemeit.
“Arra jutottam, hogy ha egy országban társadalmi, gazdasági problémák vannak, akkor veszik elő a múltat, a történelmet, a hagyományokat, és ez az egy dolog, amivel próbálják egyesíteni az embereket, kipótolni a szegénységet, a nyomort, a meg nem értettséget”.
A Corvinus mellett adott elő prágai, londoni, örebrói, szentpétervári és a pécsi egyetemen – oda most is megy majd szigorlatoztatni, online. Több egyenruhatörténeti könyvet is írt, már 12 kiadásban jelentek meg a könyvei magyarul, angolul, csehül, oroszul – köztük egy itthoni geopolitikai egyetemi tankönyv, melyből a könyvtárnak is ajándékozott.
