A gödiek a Várdombon emlékeztek a határon túli testvéreinkre, rokonainkra, barátainkra. A nemzeti összetartozás napja az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező, június 4-ére eső nemzeti emléknap Magyarországon, melyet 2010. május 31-én iktatott törvénybe az Országgyűlés.
“Trianon rávilágít arra, hogy fel kell tegyük magunknak a kérdést, hogy kik és mik vagyunk, mit jelent számunkra a magyarságunk határon innen és túl, és mit jelent számunkra a magyar múlt és a magyar jövő családi és közösségi szinten határon innen és túl. Gondolkozzunk el azon, hogy miért fontos nekünk ma a külhoni magyarság?” – mondta dr. Pintér György önkormányzati képviselő egy korábbi ünnepi beszédében.
Az első világháborút lezáró békerendszer alapján az akkori Magyarország területének kétharmadát veszítette el. Ezzel egy időben az összmagyarság harmada egyik napról a másikra idegen országban találta magát.
Az Országgyűlés a törvény elfogadásával kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
A Kárpát-medencében egy virtuális belső Magyarország született. Ennek határai a nemzeti nyelv, a nemzeti kötődésű irodalom, a hitélet, a művészetek, a népi alkotások, a hagyományőrzés, a viselkedési szokások továbbélése révén a fizikai-földrajzi, állami és jogi széttöredezettség ellenére az országhatárok fölött is átívelőn élt tovább.
