A gödi Kulturális Örökség Napok első és egyik legérdekesebb programja dr. Orosz Gábor Viktor teológus “Gasztroteológia – Úgy lakik jól a lélek” című előadása volt.
Az előadás és az azt követő kóstoló után Orosz Gáborral beszélgettünk.
Mit is jelent a gasztroteológia?
A reformáció idején kulcsszerepet játszott az asztalközösség. Gondoljunk Martin Luther asztali beszélgetéseire, amelyet jó házigazda módjára rendszerint alaposan előkészített, természetesen szeretett felesége aktív részvételével – Katarina von Bora köztudottan jó sört is főzött. Az asztal körül olyan atmoszféra alakult ki, amelyben neves tanárok és tanítványok könnyedén és örömmel beszélgettek teológiai témákról. Ez a hagyomány (ad fontes) Jézus asztalközösségeire vezethető vissza. Nem csupán az egy asztalnak, de az ételeknek is nagy szerepe van az említett légkör megteremtésében – lásd kánai menyegző (jó és rossz bor). Az emberiség világi története pedig egy rosszul megválasztott étel (talán alma) megkóstolásával vette kezdetét. Jézus utolsó vacsorája és az azt követő úrvacsorai gyakorlat pedig rendezni látszik a helyzetet… Egy lehetséges gasztroteológia azonban magán az étkezésen túl az ételekre és azok minőségére teszi a hangsúlyt, valamint szociális és gazdasági szempontokat is törekszik felvázolni. A különböző ételek az emberiség legjelentősebb szimbólumai (alma, szőlő, kenyér, bor, víz), ezért teológiai jelentésük és mai kontextusba állításuk nélkülözhetetlen a felelős teológiai gondolkodás számára.
A gasztroteológia kifejezés önhöz köthető?
Igen, néhány éve használtam először, de azóta kezd egyre inkább elterjedni ez a kifejezés. Természetesen korábban is születtek tanulmányok a bibliai ételekkel, étkezési kultúrával kapcsolatban.
Akit érdekel a téma, hol talál információkat?
A gasztroteologia.blog.hu oldalon sok cikk és egy film található, érdemes felkeresni.
Milyen összefüggés van az ételek és a lelki egészség között?
Nagyon szoros. Már a Bibliában olvashatunk arról, hogy bizonyos növények és fűszerek nemcsak a testnek, de a léleknek is jót tesznek. A méz például nem csak “édesség a léleknek”, de “egészség a csontoknak” is (Péld 16:24). Isten igéje tulajdonképpen lelki táplálék. Az ételek minősége sem mindegy. Az elfogyasztott ételek a lelki egészségünkre is hatással vannak – “ép testben ép lélek”. Ugyanakkor a Bibliában olvashatunk arról is, hogy nem az számít, amit megeszünk, hanem ami kijön a szánkon, mert azzal tudjuk a másikat építeni, vagy éppen bántani.
Előadásában beszélt a sörfogyasztásról böjt idején.
Igen, innen ered a folyékony kenyér kifejezésünk. Böjt idején a szerzetesek nem vehettek magukhoz szilárd táplálékot, de folyékonyat igen, tehát a sör megengedett volt, ráadásul nagyon tápláló is. A nagy reformátor, Luther Márton nevéhez is számos mondás fűződik a sörről, talán a legkifejezőbb és a gasztroteológia lényegét a következő fejezi ki leginkább: „Ha valaki sört iszik, hamar álomra szenderül, aki hosszan alszik, az nem vétkezik, aki pedig nem vétkezik, az bejut a mennyországba! Ergo: igyunk sört!” (Martin Luther)
