3 éve alakult a Boldogságcseppek Alapítvány, melynek kitalálójával és egyik alapítójával, Szőke Krisztával beszélgettünk a székhelyükön, a felsőgödi állomás mellett.
Az első részben Kriszta elmesélte a kezdeteket, hogy kik és hol dolgoznak az alapítványnál. A második részben az alapítvány munkájáról kaptunk egy átfogó képet, és most, a harmadik részben az alapítvány életét és más jellegű aktivitásait mutatjuk be.
Kedves Kriszta, úgy látom az alapítvány valójában egy nagyon aktív baráti közösség.
Igen, ez egy szeretetközösség. Idejönnek az emberek, leülnek, beszélgetnek, meghallgatják őket, jól érzik magukat egymással. Mindenki rátalál arra, ami fontos neki, amit szeret csinálni. Van, aki például az apró tárgyakat csomagolja, amik rendezvényre kerülnek ki zsákbamacskaként. Azt szeretik ebben a helyben az emberek, hogy olyan befogadó és elfogadó. Mindenkit befogad, azokat, akiket a társadalom kivetett magából, azokat az időseket, akik egyedül maradtak, azt a kisebbségit is, akit a bőrszíne miatt mindenhonnan kinéznek. Jó látni, hogy akik korábban velünk dolgoztak vidéken, kialakították a saját hálózatukat, és most már leválva önállóan csinálják azt a munkát, amit eddig az alapítvánnyal közösen vittek. Más emberekké váltak, kiteljesedhettek abban, amit csinálnak.
Az előbb hallottam a cseppdizájnról. Mit is jelent ez?
Azok az emberek, akik idejárnak, kialakították a cseppdizájnt. Aki nem tud új ruhát venni, eljön ide és kiválasztja a ruhát. Ami a leválogatás után megmarad, garázsvásárra kerül. Bárki vihet, nem csak a rászorultak. Lehet bedobni pénzt az adományládába, és tartós élelmiszert is elfogadunk, amivel az alapítványt tartjuk fenn és rászorultakat támogathatunk. Utána örömmel mutatják, hogy ez a cseppdizájn.
Az adománygyűjtésen és az elosztáson kívül sok más dolgot is csinálnak az alapítványnál. Mesélne ezekről?
Minden hónapban egyszer van életmód-tanácsadás. Zajlik az asszertív kommunikációs tréning, hetente egyszer van csikung és gerincjóga. Ezekhez a programokhoz támogatásért bárki csatlakozhat. Segítőknek ingyenes. Úgy gondolom, hogy a fizikai egészséghez fontos a lelki egészség is.
A kezdetekkor egy pesti családot január elsején költöztettünk fűtött házba. 8 éve éltek egy autóban, aminek nem volt kereke és motorja – és mindezt egy kutyával. Mindent megkaptak a befogadótól, fűtött házban, kaptak kaját, tévét (ez fontos volt nekik), volt mindenük. Annyit kértek cserébe, hogy segítsenek a ház körül. De nem volt egy sikersztori, kevesebb, mint két hónap múlva visszaköltöztek az utcára. Azt mondják, aki fél évnél többet tölt az utcán életmódszerűen, azokat már nagyon nehezen lehet visszaintegrálni a társadalomba, mert annyira megszokják a szabadságot, hogy nagyon kevesen vannak, akik újra be tudnak illeszkedni.
Van olyan település a látókörünkben, ahová gyertyákat küldünk rendszeresen. Él ott 9 gyermekes család is, mely gyertyával világít, gyertyafénynél tanulnak a gyerekek. És nem csak egy ilyen ház van ott, több is. Egész évben gyűjtjük nekik a gyertyákat, és egy ottani kapcsolatunknak ősszel leküldjük őket, ő meg szétosztja.
Milyen más programokat szoktak szervezni a tagságnak?
Nemrég női beszélgetős elvonulást szerveztem a tagoknak. Tavaly is volt közös sárkányhajózás, amit a Szabad Sárkányok biztosított számunkra. Rendszeresen csinálunk gyereknapot a Mirza tanyán, ahol fogyatékkal élők, perifériára szorult és “normál” gyerkőcök vesznek részt közös programokon. Így szeretnénk integrálni és érzékenyíteni őket. Rendszeresen járunk rendezvényekre csillámtetoválással, legóval, kisautókkal, másrészt így megismerhetnek bennünket az emberek.
Rengeteg Facebook-os csoportunk van, országos, gödi és őrbottyáni. Van egy könyvmoly klubunk, ide tesszük fel a könyveket, társasjátékokat, amiket élelmiszer-adományért el lehet vinni. Itt említeném meg, hogy most pályázunk Pest megyében az idősek számítógépes oktatására. Az idejáró segítőkön látjuk – akik egy része nyugdíjas, a korelnökünk 78 éves –, hogy nem értenek a telefonhoz, illetve a számítógéphez. A karantén alatt ők meg voltak lőve, nem tudtak mit tenni. Arra gondoltunk, hogy abban segítenénk ennek a korosztálynak, hogy nekik biztosítunk oktatást, hogy tudjanak online vásárolni, bankolni, tudjanak levelet írni számítógépen.
Mondana pár szót a Hajléktalan színházról?
A Hajléktalan színház vezetője Fecske, erről inkább ő tudna mesélni. Fecske rendezésében szeretnénk a Kis herceget színpadra vinni, olyan, főleg Cseppes szereplőkkel, akik itt dolgoznak, hétköznapi emberek. Az előadás célja, hogy olyan gödi betegeken segítsünk, akik nem tudják megengedni maguknak a kiegészítő gyógyszereket daganatos megbetegedésükhöz. Novemberben szeretnénk egy Cseppnapot csinálni, ahol ezt a színdarabot előadnánk. Szeretnénk egy adományozási kultúraprogramot létrehozni, s ezt elvinni az iskolákba. Ezen dolgozunk. Például van a Csepptörténetek című könyvünk, amit szeretnénk kiadni. Ebben olyan emberek történeteit lehet majd olvasni, akik egyrészt támogatottak, másrészt segítők.
Hogyan tudja ezt a rengeteg dolgot – a munka és a gyerekek mellett – megszervezni és ilyen lelkesedéssel végezni?
Ez az életem!
